Pedagógusként én egyetértek ezzel. Fontos a mozgás a gyerekek számára (is), viszont a legtöbb diák jár egyébként is valamilyen sportszakköre. Szerintem inkább akkor okoz gondot ennek a kivezetése, amikor a gyerek rosszabb körülmények között él, ezért a fizetős lehetőségeket nem tudja igénybe venni. Ugyanakkor azt tapasztalom (és mivel ez csak az én, nem tesitanár szűrőm, lehet, hogy nem releváns), hogy a tesiórát azok a gyerekek élvezik a legjobban, akik jól teljesítenek, míg azok, akik számára tényleg szükséges lenne, teherként élik meg, nem motiválja őket. Azt látom, hogy az én nem túl régi emlékeimhez képest több motiváló tesitanár van, a fiatalabb generáció már másképp áll hozzá a tárgyhoz, de még így sok olyan eset van, amikor a diák megalázva jön ki az óráról. Szerintem ezzel kapcsolatban a szemlélet állás elkezdődött, de a rossz élmények így is sokak számára megalapozzák/megalapozták a sporttal való rossz kapcsolatot. (Sikertelenség, motiválatlanság és a fejlődést háttérbe szorító gondolkodás szerintem nagyon káros ebben a tekintetben, pl. az a lényeg, hogy fel tudsz,e mászni teljesen a kötélre, és nem az, hogy év elején még megtartani se tudtad magad, most meg már a feléig felmásztál). Biztos vagyok benne, hogy sok jó és idősebb testnevelés tanár is van, de mint diák és mint már kolléga, gyakran az a kép alakul ki bennem, hogy a régebben szocializálódott tanárok sokkal nyersebbek, és a kommunikációjukkal is inkább a kudarcot erősítő szemléletmódot adják tovább. (Mindez egyébként más pedagógusoknál is előfordul, és szerintem probléma.) Illetve a "rendes" órák is kérdőjelesek számomra, mert bár nem értek ahhoz, hogyan kell felépülnie egy tesiórának, nagyon más tudatosságot látok a különböző tanároknál, különböző iskolákban. Van, ahol véresen komolyan veszik az órákat, van, ahol csak a játék az elvárás, de olyat is láttam már, ahol a tesi szó szerint annyi, hogy kimennek az udvarra/be a tornaterembe és beszélgetnek a gyerekek. Az oktatás színvonala semmilyen tárgynál nem egységes, de szerintem bármely más esetben egy pedagógus nem engedheti meg magának ezt a fajta "lazaságot" (nagyon helyesen). Számomra ez nem feltétlenül azt mutatja, hogy nincs legitimitása a testnevelésnek az iskolában, inkább azt, hogy ebben a formában a heti 10 is kevés lenne egy-egy helyen, míg máshol a heti 3, 4 is bőven elegendő. Illetve a heti 5 testneveléssel kapcsolatban számomra az a kérdés, és ez inkább elfogult vélemény, hogy egy magyar vagy matek miért tanítandó érettségi tárgyként kisebb óraszámban, mint a tesi? Félreértés ne essék, nem kardoskodom a több óra mellett ezeknél a tantárgyaknál, csak számomra aránytalanságnak tűnik ez, pláne ismerve a magyar tananyagot, és annak a teljes mértékben leadhatatlan mennyiségét. Ez is szerintem az oktatási rendszerünknek egy olyan furcsaságára világít rá, ahol elméletben kiemelt tantárgyak (hiszen ezekből van felvételi, érettségi) kevésbé vannak "támogatva", mint a testnevelés.

Az etika/hittan téma kapcsán én azt gondolom, hogy a vallásoktatás korábban is működött, még azelőtt, hogy ezt kötelező elemmé tették volna. Egyébként a vallási sokszínűség miatt (ami jó dolog alapvetően) szerintem nagyon szétszálazott az egész. Közepes általános iskolában 11 különböző hittanóra van, és ebből van olyan, ahol csak 2 gyerek tartozik egy csoporthoz. Az is azért nem egy, mert a második megsajnálta az elsőt, hogy egyedül kell járnia. Én ezt bizonyos tekintetben erőforrás pazarlásnak látom. Nyilván egy-egy gyereknek az oktatása is fontos, de közben ezt az amúgy is zsúfolt órarendben kötelezővé tenni, szerintem kár. Az etika 1-8. évfolyamos oktatása is hasonló. Heti egy óra, gondolnánk, nem sok, viszont éves óraszámokat nézve már jelentős. Illetve szerintem az is jó kérdés, hogy kell-e minden évfolyamon vinni ezt. Szerintem az etika tantárgy fejlesztési céljai jól integrálhatóak pl. a magyar irodalom tantárgyába, és kifejezetten jól működne egy kevésbé zsúfolt, lexikalitásra épülő tantervben, külön tantárgyként talán alsóban és felsőben 1-1 évfolyamon bontanám külön. A helyére pedig akár praktikusabb tárgyak is kerülhetnének.

A hon- és népesismeret tudtommal csak 6. évfolyamon van, ezzel kapcsolatban hadilábon állok, mert nem tudom, hogy milyen mértékben ad új tudást a diákoknak. (Azt pl. tudom, hogy egy része megint a magyar tananyagot is kapcsolódik: mesék, hitvilág.)

Behoznám az állampolgári ismeretek kérdését is, ami 8.-ban és 12.-ben van. Szerintem ennek a tárgynak lenne létjogosultsága, ebben kapható helyet sok olyan dolog, amire sokan vágynak pl. adózás, pénzügyi ismeretek is, viszont amennyire tudom, nem voltak valódi átképzések, továbbképzések a történelemtanároknál, akik végül tanítani kezdték ezt a tárgyat. Így alapvetően nekik olyan tudást kellene átadniuk, amikkel kapcsolatban nem kaptak iránymutatást. (Nem tudom, hogy egyébként a képzésben ez megjelenik-e már.) Beszéltem több kollégával is erről, és problémásnak tartják, hogy pl. az igazságszolgáltatás témaköréhez nincs elmélyített tudásuk.

Nem teljesen a felvételt problémára reagáltam, remélem nem gond. A TÉRT pedig őszintén remélem, hogy kivezetik, mert gyakorlatilag a szakmai munkában inkább hátráltat, mint segít.