1. GMO-szabályozás az Alaptörvényben.

Távolítsuk el az Alaptörvényből a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályozást. [Alaptörvény XX. cikk (2) bekezdése] Ez a rendelkezés nemzetközileg precedens nélküli, és nincs tudományos indoklása.

1. Áltudományos alternatív orvoslás és természetgyógyászat.

Szüntessük meg a hatástalannak bizonyított eljárások jogi elismerését.

Konkrétan:

- 2a. A homeopátia esetében töröljük el azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy hatékonysági vizsgálat nélkül gyógyszerként legyenek engedélyezve a homeopátiás készítmények, és szüntessük meg a homeopátia egészségügyi tevékenységként való elismerését. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 104. §; 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 1. §] és 2005. évi XCV. törvény; 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet.

- 2b. Az akupunktúra és a hagyományos kínai orvoslás engedélyezéséhez követeljük meg a hatásosság bizonyítását.

- 2c. A bioenergiát alkalmazó módszerek, reflexzóna-terápia, kineziológia és más, tudományosan nem igazolt eljárások esetében töröljük el azok egészségügyi tevékenységként való elismerését. [11/1997. (V. 28.) NM rendelet 1. számú melléklete]

- 2d. A természetgyógyászati szerek és kezelések engedélyezéséhez esetében szintén igazolni kellene a hatásosságot - 40/1997. Korm. rendelet 1. §

- 2e. Szigorítsuk a kuruzslásra vonatkozó büntetési tételeket, és terjesztessük ki azokat a hatástalannak bizonyított alternatív orvosi és természetgyógyászati eljárások jogosulatlan — és különösen a konvencionális orvosi kezelést helyettesítő — alkalmazására. [Btk. 187. §]

1. LMBTQ+ jogok — ideológiai alapú alkotmányos és törvényi korlátozások.

- 3a. A biológiai nem alkotmányos rögzítése és a jogi nemváltoztatás tiltása.

Távolítsuk el az Alaptörvényből az „Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi” fordulatot, [Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése] és töröljük el a transzneműek jogi nemváltoztatásának tilalmát. [2020. évi XXXIII. törvény, amely módosította az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/B. § (3) bekezdést. Az alkotmányos rendelkezés egyrészt figyelmen kívül hagyja az interszexuális embertársainkat, akik becslések szerint az emberiség 0,5–1,7 százalékát teszik ki. Másrészt alkotmányos szinten zárja el annak lehetőségét, hogy valaki jogilag a születési nemétől eltérő nemként legyen elismerve — miközben a nemi identitás és a biológiai nem nem feltétlenül esik egybe, és ezt a WHO, valamint a nemzetközi orvostudományi és pszichológiai konszenzus egyaránt elismeri. A biológiai nem tényét természetesen nem tagadom — a kérdés az, hogy az alkotmány ezt a bináris kategóriát mindenki számára kötelezővé teheti-e. A sportversenyeken való részvétel kérdése a jogi nemváltoztatástól függetlenül, külön szabályozható.

- 3b. Homoszexuális párok gyermeknevelése.

Az Alaptörvény L) cikke a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő között ismeri el, az „apa férfi, az anya nő" fordulat pedig kizárja, hogy azonos nemű párok jogilag szülőként legyenek elismerve. Ebből következik, hogy a hatályos örökbefogadási szabályok alapján azonos nemű párok együtt nem fogadhatnak örökbe gyermeket, és az asszisztált reprodukciós eljárásokból is ki vannak zárva párként. [Ptk. 4:119–4:145. §; Eütv. 166–173. §] Nincs ugyanakkor tudományos bizonyíték arra, hogy a homoszexuális párok által nevelt gyermekek fejlődése vagy nemi identitása hátrányosan eltérne a heteroszexuális párok által nevelt gyermekekétől — ezt az American Psychological Association, az American Academy of Pediatrics és számos nagymintás longitudinális vizsgálat egyöntetűen alátámasztja. A jogi korlátozások tehát nem tudományos, hanem ideológiai alapon állnak.

- 3c. A gender tanulmányok betiltása.

Töröljük el a gender tanulmányok egyetemi oktatásának tilalmát. 188/2018. (X. 12.) Korm. rendelet, amely törölte a „társadalmi nemek tanulmánya" mesterszakot az akkreditált szakok listájáról] Ez nemzetközileg elismert tudományterület, amelyet számos vezető nemzetközi egyetemen oktatják ezt a tudományterület.

- 3d. A „gyermekvédelmi törvény" felülvizsgálata.

Töröljük el azokat a rendelkezéseket, amelyek megtiltják a homoszexualitást megjelenítő tartalmak elérhetőségét 18 éven aluliak számára, forgalmazását iskolák, óvodák és templomok 200 méteres körzetében, illetve kirakatban való elhelyezését -1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 6/A. §, a 2021. évi LXXIX. törvénnyel beiktatva. A fiatalok felvilágosítása nem propaganda, hanem az önelfogadást és a társadalmi befogadást segíti elő.

1. A mesterséges megtermékenyítés ideológiai szabályozása.

Szüntessük meg az IVF-szabályozásra nehezedő ideológiai befolyást. Konkrétan két változtatást javaslok:

- 4a. Az első: tegyük lehetővé a PGT-A vizsgálatot — a preimplantációs genetikai szűrést, amely az embrió teljes kromoszómaállományát vizsgálja, és amellyel jelentősen csökkenthető a vetélések száma, valamint növelhető a sikeres beültetés esélye. Ez az eljárás jelenleg Magyarországon nem engedélyezett, miközben Csehországban, Ausztriában és a legtöbb EU-tagállamban rutinszerűen alkalmazzák. [Eütv. 166–173. §; 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet; a Humángenetikai Szakkollégium vonatkozó határozatai]

- 4b. A második: tegyük lehetővé az IVF-et azonos nemű párok számára is. A hatályos szabályozás szerint az eljárás csak különnemű házastársak, különnemű élettársak, illetve bizonyított meddőség esetén egyedülálló nők számára elérhető — azonos nemű párok jogilag ki vannak zárva belőle, még akkor is, ha bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. [30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. §]

Magyarország népessége fogy, és sok párnak ma azért kell külföldre mennie gyermeket vállalni, mert a leghatékonyabb és legkorszerűbb orvosi eljárások itthon ideológiai alapon jogilag nem elérhetők.

1. Az aktív eutanázia tilalma.

Kezdjünk társadalmi vitát az aktív eutanázia legalizálásáról. Jelenleg az aktív eutanázia Magyarországon tiltott és büntetőjogilag üldözött; a passzív eutanázia, vagyis az életfenntartó kezelés visszautasításának joga korlátozott formában engedélyezett [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 15. §, 20. §; Btk. 160–162. §]. A tilalom hátterében nem orvostudományi, hanem vallási-ideológiai megfontolások állnak. A kérdés azonban nem kizárólag orvostudományi, hanem etikai szempontokat is érint; ezért széles körű társadalmi vitát igényel.

1. A reprodukciós önrendelkezési jog és az abortusz szabályozása.

Távolítsuk el az Alaptörvény II. cikkéből a „magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg" fordulatot, vagy pontosítsuk azt tudományosan megalapozott fogalomhasználattal. [Alaptörvény II. cikk]

Ez a rendelkezés két szempontból is problematikus. Egyrészt tudományosan pontatlan: a „fogantatástól kezdve" kitétel nem tesz különbséget az embrió fejlődési szakaszai között, miközben az orvostudomány egyértelműen elkülöníti az embrionális fejlődés fázisait — a 12. hétig embrióról, azt követően magzatról beszélünk, és az idegrendszer, az érzékelés képessége csak jóval később alakul ki. Másrészt ez a megfogalmazás alkotmányos alapot teremt a jelenlegi abortuszjog szigorításához, sőt teljes tiltásához — amint arra az Alkotmánybíróság is utalt: ha a magzatot fogantatástól élő embernek tekintjük, az élethez való jog korlátozhatatlan természetére tekintettel a terhességmegszakítás szinte teljes körben kizárható lenne.

A hatályos abortusztörvény — amely 12 hétig, súlyos válsághelyzet esetén engedélyezi a terhességmegszakítást — ezen az alkotmányos alapon bármikor megtámadható és szigorítható. [1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről, 6. §; 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet; Btk. 163–164. §]

A gyógyszeres terhességmegszakítás (az ún. „abortusztabletta") Magyarországon szintén nem engedélyezett és nem alkalmazott módszer — miközben a WHO alapvető egészségügyi ellátásnak minősíti, és a legtöbb EU-tagállamban elérhető. Ezt is orvosolni kellene.

1. Az oltási rendszer védelme és a tudományos alapú járványügyi döntéshozatal.

A magyar védőoltási rendszer nemzetközi összehasonlításban erős, részben azért, mert több fontos gyermekkori oltás kötelező, és ennek köszönhetően a lakossági átoltottság magas. Ezt a rendszert meg kell őrizni, mert a kötelező oltások nemcsak az egyént, hanem a közösséget is védik, különösen azokat, akik életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt nem olthatók. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az oltási programokról, új vakcinák bevezetéséről és járványügyi intézkedésekről szóló döntések átláthatóan, politikai vagy ideológiai befolyástól mentesen, kizárólag a legjobb elérhető tudományos bizonyítékok alapján szülessenek. Az oltásellenes dezinformációval szemben következetes, közérthető és szakmailag hiteles állami kommunikációra van szükség.

1. Egyházi vs. állami iskolák.

Szüntessük meg a hittan kötelezően választható tantárgyként való szerepeltetését az állami iskolákban. [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 35. § (1)–(2) bekezdése; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet]. Ahol az egyházi iskola az egyetlen elérhető intézmény, biztosítsuk a valódi választás lehetőségét. Követeljük meg a hittanoktatóktól is a pedagógiai végzettséget, mint minden más, tanórarenden szereplő tantárgy oktatójától. Sőt, az lenne a kívánatos, ha az állam és az önkormányzatok visszakapnák ezeket az iskolákat.

1. A klímatörvény.

A klímavédelemről szóló törvény szövegéből távolítsuk el a „teremtett világ védelme" kifejezést. [2020. évi XLIV. törvény preambuluma] A klímaváltozás elleni küzdelem tudományos, nem teológiai kérdés.

1. A műhús betiltása.

Távolítsuk el a műhús előállításának és forgalomba hozatalának teljes körű betiltásáról szóló törvényt - 2025. évi LXXXIX. törvény a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról. Ma ez még gyakorlatilag nem létező piac, de ne zárjuk el a jövő útját ideológiai alapon.