Víziközmű-útépítési mérnök, műszaki ellenőr, projektmenedzser vagyok. Maradtak még mérnökök, bár sokan külföldre mentek már. A közeli kollégáimmal a választás előtt sokat beszéltük, kisgyerekesek ők is, ha Orbán nyert volna, sokan léptünk volna le a gyerekeink érdekében nyugatra. Így maradunk és adunk egy esélyt az új kezdetnek. Szívesen dolgoznánk az ország újjáépítésén, de tudjuk, hogy nem egyszerű a helyzet (üres államkassza, a projektek 3-4-5 éves átfutásúak, nem megy máról holnapra semmi). Alapvetően kevés mérnök van, valószínűleg onnan indul a dolog, hogy a gyerekekkel nem sikerül az iskolában a matekot-fizikát-kémiát megszerettetni, márpedig minden mérnöki ágnak ezek az alapjai. Én vizes mérnökként végeztem, utat is műszaki ellenőrzök, de a vízügyet szeretem igazán. A vizes mérnökökből nagyon kevés van, nem népszerű, pedig szép szakma. A szakembergárda alulfizetve bekkelte ki az elmúlt 16 évet a vízigeknél, víziközmű cégeknél. Szakmailag jók, de mivel nulla forrást kaptak az elmúlt 16 évben, így nem vonzó (pedig szép) a szakma, eléggé elöregedett. Lázár szerencsére a vízügyi igazgatóságok szervezetét nem verte szét, nem úgy, mint a NIF-et, meg a vasutat - mert annyira leszarta a vízügyet. De nulla forrást kaptak,, a víziközmű cégek hálózata elavult, a rezsicsökkentés miatt 16 éve nem volt pénz az elavult vezetékek cseréjére. Ott is katasztrofális a helyzet, akárcsak a MÁV-nál. A MÁV-ba nem látok bele, vasúttal sose foglalkoztam, az ottani problémákkal kapcsolatban nézzétek meg Vitézy telex-interjúját, mert ő ismeri a szakmát. Egyébként nem sok fiatal vasutas mérnök van szerintem, aki tényleg ért is a szakmájához, én egyet ismerek közelebbről, de ne legyen igazam. Mondjuk, tény, hogy én nem nagyon dolgoztam vasutas projekten.

Mérnökként is nyilván dolgozni kell, családot eltartani, hitelt fizetni, így csinálja az ember, ami feladatatot kap és megpróbálja megtalálni benne a szépet, az értéket. Magyarország kicsi, a mérnöki szakma is elég kicsi, de azért még vannak jó mérnök cégek (szerintem a miénk szakmailag elég jó). A szakkivitelező cégeknél a NER-es piac jellemzői az utóbbi négy évben nagyon erőteljesen jelentek meg. Több jó kivitelező kollégával úgy búcsúztunk el az elmúlt években egy-egy projekt végén, hogy valszeg többet nem találkozunk, mert már itt sem nyerhetnek majd több munkát. A független, nem NER-es út és közműépítő szakkivitelezői kapacitások a kevés megrendelés hiányában az elmúlt években eléggé leépültek. De még talán feltámaszthatóak, visszahozhatóak. A jó szerelők, szakik viszont kiöregedtek, azon a téren lesznek bajok.

Akárhogy is, nem lesz egy fáklyás menet. A szakma - akkora, amekkora - szerintem alapvetően készen áll, nálunk a cégnél viszonylag sokan az ünneplés után hullafáradtan, de mosolyogva jöttünk be dolgozni 13-án hétfőn. Mondom ezt úgy, hogy egy halom állami projektünk is van, de miután a magánpiac, a magánberuházások eléggé bezuhantak az utóbbi évek stagnálásába, így én ezt inkább okozatnak látom, nem oknak.

De aki abban bízik, hogy MP az összes felújítási ígéretét készen tudja prezentálni négy év múlva, azokat ki kell ábrándítanom. Másfél év lesz a Tiszának a takarítás, és mire annyira rendbe vágja a költségvetést, hogy fel lehet pörgetni az állami beruházásokat. A kisebb projektek lemehetnek négy év alatt, ha gyorsan megkezdik a tervezést és lesz büdzsé, de a nagyobbak (mint pl. debreceni vasútállomás felújítása, vagy egy nagyobb kórház felújítása) ránézésre öt-hat éves átfutású projektek, ha van rájuk büdzsé. És idén szerintem nem nagyon lesz, vagy max. a tervezésre. Mondjuk, már az is valami, mert a tervezés időigényes és mielőbb el kell indítani, ha eredményt akarunk. Mindenesetre részemről négy év múlva is a Tiszára húzom be az ikszet, mert a rendrakás után kb. 2,5-3 évük lesz elkezdeni megvalósítani a programjukat, építkezni és az nem elég, hogy megmutassák, mit tudnak. Arra kelleni fog a két ciklus, hogy igazán beérjenek majd a mostani reformok.

Mindenesetre a programjukban benne vannak a vízügyes kritikus témák is, szóval én egyelőre bizakodó vagyok...