Megkönnyebbülve zokogok itt a számítógép képernyője előtt! A dátum szimbolikus! Eddig tizenhat kerek esztendőn keresztül a tekintetemet lesütve, magyarságomat mélységesen szégyellve jártam és keltem szomszédaink körében. Szégyelltem magam szlovák, román, ukrán, szerb, szlovén, horvát, és osztrák szomszédaink előtt, az Orbán-rezsim valamennyi piszkos és szennyes soviniszta megnyilvánulása miatt! Szégyelltem magam Orbán "posványosi" kirohanásai miatt, amelyeket a Romániai Tușnad településen adott elő. Szégyelltem magam a magyar állami televízió folyamatos ukránozása végett. Az volt az érzésem tizenhat fogcsikorgató kutya esztendő alatt, hogy a 'Magyarország" nevű képződmény nem állam, még csak nem is afféle államalakulat szerűség, hanem egy rohadó gennyes kelés Európa szép testén, amelynek eltávolítása nem tűr halasztást, ugyanis az mellett, hogy ronda mint a bűn, bűzös is, mint a trágya! Leginkább fasizmusra hasonlít, és nácizmus szagú! Aztán jött Magyar Péter és csodálatos képességek birtokában, mielőtt megeshetett volna a műtét, puszta kézrátétellel meggyógyította Európa ezen részét. Újra jó érzés Magyarország állampolgárának lenni, mert ez az ország újra szép, élhető, demokratikus és elfogadó. A május 9 pedig azért szimbolikus, mert úgy látszik e rajtunk ülő rontás oly roppan nagy erejű átok, hogy megszüntetni teljesen nem lehetett, hanem át lehetett adni másnak. Ezek a mások pedig jelen esetben a szlovákok, ugyanis még a szóban forgó dátumon nálunk visszaállnak a dolgok a 2010 előtti ideális állapotokhoz, addig a szlovák diktátor Fico ezen a napon fog Moszkvába repülni, hogy letegye sötét mordori ork hűségesküjét világunk Sazuronjának, Vlagyimir Putyinnak. Végre nem nekem kell szégyellnem magam a szlovákok előtt, hanem nekik előttem.