A több éves stagnálás után 2026-ban végre elindulhat egy visszafogott, de már „látható” gazdasági növekedés Magyarországon. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén kb. 1,5%-os, 2027-ben pedig 2,6%-os GDP-bővülés várható. Ez nem robbanás, inkább egy óvatos újraindulás. A növekedés fő motorja továbbra is a lakossági fogyasztás marad, de ennek tempója mérsékeltebb lesz, mint korábban gondolták.

Az infláció rövid távon kezelhetőnek tűnik (2026: \~3,9%, 2027: \~3,4%), de ebben erősen benne van az állami beavatkozások – például az árrésstop – torzító hatása. Ezek ideiglenesen lenyomják az árakat, viszont hosszabb távon nem fenntarthatóak, és nem pörgették fel igazán a gazdaságot. A választások előtti extra pénzosztás (pl. nyugdíjak) szintén csak átmeneti löketet adott a fogyasztásnak.

Monetáris oldalon nem várható gyors lazítás: a jegybank valószínűleg tartja a szigorú politikát, főleg a geopolitikai bizonytalanságok – például közel-keleti konfliktusok – miatt. A forint jelenleg kissé túlértékelt, ezért a következő években lassú gyengülés jöhet. Az euró árfolyama 2026-ban átlagosan kb. 388 Ft lehet, 2027-re pedig visszatérhet a „lélektani” 400 Ft körüli szintre.

A munkaerőpiacon közben repedések látszanak. A foglalkoztatottság már csökkent, különösen a középfokú végzettségűek körében, és a munkanélküliség 2026-ban enyhén emelkedhet (kb. 4,5%). Bár 2027-ben javulás várható, a piac kevésbé lesz feszes, ami visszafogja a béremelkedést is. A reálbérek nőnek ugyan, de lassuló tempóban.

A legkritikusabb pont továbbra is a beruházások hiánya. Az elmúlt években az EU-források elakadása és a költségvetési szűkösség miatt visszaestek a fejlesztések. Ha ezek a pénzek – akár több ezer milliárd forint értékben – tényleg megérkeznek, és a nagy projektek elindulnak, az 2027-re már érdemi növekedési fordulatot hozhat.