2024. június 9-én a Momentum elvesztette mind a két mandátumát az Európai Parlamenti választásokon és ez előrevetítette, hogy a párt nem kap képviseletet a 2026-os Országgyűlési választáson sem. Amikor a Tisza megjelenésével és "áradásával" a párt nehéz helyzetbe került, többekben felmerült, hogy hosszú távon gondolkodva ebben a speciális helyzetben most nem a választason való indulás lenne a legcélravezetőbb lépés. Amikor aztán Fekete-Győr András a Facebookon konkrétan a visszalépésre kérte a pártot, nem sokkal később az elnökség és a közgyűlés döntött róla és a párt visszalépett a választástól, hogy indulásával ne ossza meg az ellenzéki szavazókat. Ezzel a döntéssel a Momentum egy olyan precedenst teremtett, amit később a többi "baloldali" parlamenti párt - a DK kivételével - követett. Ez a döntés utólag nagyon pozitív eredménnyel járt a Momentumnak, ugyanis ezzel a Momentum bebizonyította, hogy képesek a nemzet jövőjét, és a FIDESZ kormány leváltását a pártérdek elé helyezni. A döntéssel nagyon sok szavazó szimpátiáját megszerezték és elkerülték azt az szégyent, amit a DK szenvedett el a választások éjszakáján. Bár a Momentumnak sikerült megmentenie a reputációját, ezzel még nem biztosította a túlélését, ugyanis a problémák, amik a 2024-es EP kudarchoz vezettek nem szűntek meg. Véleményem szerint a legfőbb probléma a párt identitásában, vagyis inkább annak hiányában keresendő.

A Momentum 2017-ben jött létre, amikor nagyratörő tervek születtek arról, hogy Budapest tartsa a 2024-es nyári olimpiát. A Momentum - sokak véleményét képviselve - elindította a Nolimpia kampányt, amiben egy előzetes népszavazást követelt volna az Olimpia megrendezésének támogatásáról, mert azt gondolta, a helyiek véleményét is ki kell kérni, amikor egy ilyen hatalmas rendezvényt akarnak tartani a városukban. A népszavazást követelő aláírásgyűjtés végülis sikeresnek volt mondható, mert a kormány a Nolimpia kampány népszerűségétől megrettenve visszavonta az olimpiai pályázatot. Később a Momentum mozgalomból párttá alakult, és ekkor sokan úgy gondolták, hogy a párt egy olyan liberális réteget fog képviselni, amit odáig többen is megpróbáltak - köztük a széteső Együtt, az inkompetens (Ma már DK-szatelit) Magyar Liberális Párt, meg bizonyos szempontból a DK is - kevés sikerrel. 2018-ban indultak először országgyűlési választáson, de itt nem érték el az 5%-ot, ugyanis a legtöbb megcélzott szavazó vagy a Szél Bernadett által vezetett LMP-re, vagy a DK-ra szavazott. Ezt lehetett volna akár kudarcnak is tekinteni, de valamire mégis ráérzett a Momentum, mert a párt így is jobb eredményt ért el mint a Kétfarkú Kutyapárt vagy az 1% alatt maradó Együtt, amik sokkal beágyazottabb pártok voltak. 1 évvel később a Momentumnak 2 képviselővel is sikerült bejutnia az Európai Parlamentbe, ami hatalmas előrelépést jelentett. Ez sokaknak nagyon jó jel volt ugyanis a pártnak sikerült bebizonyítania, hogy igenis van szavazótábora, most már lett konkrét döntéshozatali ereje is az EP-ben, amit később önkormányzati nyereségek, és 2022-ben Országgyűlési képviselet is kiegészített. Nagy dilemmát és részben népszerűség vesztést jelentett a Momentumnak a 2022-es ellenzéki összefogásban való részvétel, mert két oldalról is erős nyomás alatt voltak. Egyfelől ideológiai ellentét volt köztük és az összefogás néhány másik pártja között, másfelől viszont a kimaradásukkal a választási rendszer logikája miatt a Fideszt támogatták volna.

Na, de hol volt itt az identitás problémája? Sokaknak egyértelmű volt, hogy a Momentum egy európapárti, centrista, liberális mozgalom, ugyanis támogattak szociálisan liberális intézkedéseket és elhivatottak voltak Magyarország EU, és NATO tagsága mellett is. Nem utolsó sorban az EP-ben az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakcióban ültek, ami Európa liberális pártjait képviselte. De mindez amit csak a külső percepció, ugyanis belülről nem nagyon tették egyértelművé, hogy ők liberálisok. Ha megfigyeljük a Momentum eddigi kampányait vagy a médiában való megszolásaikat, akkor észrevesszük, hogy nagyon sokáig próbálták elkerülni, hogy konkrétan liberálisnak hívják a Momentumot. A sokféleség a párt vezetőségén is látható volt, Fekete-Győr András egy nemzeti liberális, Donáth Anna egy szociálliberális, míg Gelencsér Ferenc egy konzervatív liberális irányt képviselt a párton belül, de sőt, a TizenX-ben (tagként mondom) többen tartják magukat inkább szocialistának, mint liberálisnak. Ennek az oka az volt, hogy a Momentum nem feltétlenül egy liberális irányt akart képviselni, hanem egy "Modern, Európai Magyarországot akaró" mozgalmat, amit egy alternatívaként akartak bemutatni a korrupt hatalommal és annak elkényelmesedett ellenzékével szemben, de ezzel az volt a probléma, hogy olyanok is beléptek vagy részt vettek a mozgalomban akik nem feltétlenül egy liberális mozgalomba léptek volna be, hanem pont, hogy a DK-ba vagy az MSZP-be jobb esetben. Ez az identitáshiány volt a legfőbb oka, hogy 2024-ben a Momentum nem jutott be az EP-be, ugyanis a Momentumnak annyi előnye volt odáig, hogy ők voltak az egyetlen alternatíva a baloldali ellenzékkel, és a FIDESZ-el szemben. Mindez azonban szétesett, amikor megjelent Magyar Péter és a TISZA, ugyanis volt egy sokkal karakteresebb új alternatíva, amihez át tudtak menni a szavazók, ez okozta a Momentum 2024-es vereségét. A DK ezt a választást még túlélte, mert volt egy biztos bázisa, amit a TISZA ekkor még nem tudott átvenni. A Momentum a visszalépésével azonban egyértelművé tette a kérdést, mi az elsődleges célja egy ellenzéki szavazónak? A pártérdek, vagy a nemzeti érdek, azaz a kormányváltás. A DK a párt érdekeit tartotta szem előtt, ezért a kormányváltást priorizáló szavazóit elvesztette, plusz lenyomta a történelme legrosszabb kampányát. (A szavazatjogi kampány).

Sokan szokták azt mondani, hogy az egyik legnagyobb baj a Momentummal az volt, hogy ők az "új SZDSZ", de szerintem nem az volt a baj a Momentummal, hogy azok voltak, hanem a baj az volt, hogy nem voltak azok. Ezt persze nem úgy értem, hogy holnap változtassák meg a nevüket arra, hogy "Szabad Demokraták Szövetsége", és hogy kérjék fel Kóka Jánost, vagy Demszky Gábort, hogy térjenek vissza, hanem arra, hogy a Momentumnak fel kell vennie egy konkrét liberális írányt, hogy megkülönböztesse magát a Tiszától, az Óellenzéktől, és a Fidesztől, ugyanis az SZDSZ óta nem volt olyan mozgalom, vagy párt ami egy piacpárti liberális (jobblib) mozgalmat képviselt Magyarországon. Sokan szeretik azt mondani, hogy az SZDSZ pont azért bukott meg akkoriban, mert senki nem akarta az SZDSZ-nek a liberális ideológiáját, de ezt az érvelést maximum egy olyan ember használná, aki már alapból nem szavazott volna az SZDSZ-re. Szerintem a valódi ok, hogy a választóik nem vették jó néven a szocialistákkal való koalíciót, különösen a 2006-os események után, illetve az instabil, korrupt és kaotikus vezetést, ami Kuncze lemondása után vette át a párt írányítását. Azt gondolom, hogy ha csak az ideológiáját nézzük az SZDSZ-nek, akkor az volt az egyetlen dolog ami 2006-ig életben tartotta a pártot, ugyanis annak a szétesése már az 1994-es koalíció miatt elkezdődött, ellenzékben még tovább fokozódott, de így is kihúzták 2006-ig pont azért, mert volt egy erős 5%-os liberális táboruk, ami mindenképp rájuk szavazott. Ők az előbb említett problémák miatt hagyták ott az SZDSZ-t, és én úgy gondolom, hogy ez a réteg még ma is létezik, de jelenleg nincs képviseletük.

2022-ben a PolicySolutions végzett egy kutatást Magyarország politikai demográfiájáról (Ma már valamiért ezt nem tudom megnyitni) és ez a kutatás azt mutatta, hogy Magyarországon volt 11% aki egy piacgazdaságot támogatna, és volt ez még 2018-ban csak 9% volt, tehát szerintem ez még lehet több is ma már, és azt is írta, hogy volt akkor 8%-nyi szavazó aki egy szabadpiac gazdaságot támogatna progresszív szociálpolitikával együtt, és ez 2018-ban csak 5% volt, tehát van okom azt gondolni, hogy ez is nőtt azóta. 2019-ben a Momentum főleg nagyvárosokban és Budapest belső kerületeiben végzett nagyon jól, különösen a kisvállalkozók, egyetemisták, fiatalok és diplomások körében, és ez még valamilyen szinten 2024-ben is igaz volt, ha nem is olyan erős szinten mint 2019-ben, tehát azok a bizonyítékok (kutatás, választás) meg vannak, hogy ez a szavazókör létezik Magyarországon, van annyi erejük, hogy megválasszanak egy pártot, és most ebben a pillanatban nincs olyan párt vagy mozgalom, ami őket megfelelően képviselné.

A Momentumnak most identitást kell találnia, és ott kell kezdenie, hogy ezeket a szavazókat szólítja meg olyan ötletekkel, és olyan programokkal amik nekik kellenek, például olyan gazdasági kérdésekkel, amik kisvállalkozóknak, és fiatal családoknak segítenek abban, hogy élhető feltételeket teremtsenek nekik ebben az országban és hogy bizonyítsuk nekik, hogy igenis tudnak itthon is sikeresek lenni.

Persze a Momentum sikerének van még ezen kívül sok akadálya például az, hogy milyen sikeres a TISZA kormány, meg, hogy maga a TISZA párt milyen irányt vesz fel, ugyanis mivel a TISZA párt egy olyan párt ami mindenféle szavazót megszólított, vannak közte baloldaliak, liberálisok, konzervatívok és nemzeti radikálisok is és a sikere attól is függ, hogy ezeket a szavazótáborokat mennyire tudja megtartani, tehát ha a Tisza-kormány nem tudja megtartani a liberális szavazókat akkor az a Momentumnak lesz előny.

Nagyon sok minden fog történni 2030-ig, de a Momentumnak most van 4 éve, hogy bizonyítson, hogy igenis van olyan szavazótábor amit ő tud legjobban képviselni. A nemzet érdekét a pártérdek elé helyző politikájukkal most nagyon nagy esélyt teremtetteknek maguknak, és ezt ki kell haszálniuk.