Inkább David Lynch Lost Highway című filmjére asszociálnék vagy még inkább a Twin Peaksből Laura Palmer apjára emlékeztet.

A Lost Highway gyakorlatilag a férfi vágyfantáziát mutatja be. A főhős elmondja, hogy jobban szeret úgy emlékezni a dolgokra, ahogy azok az ő emlékeiben élnek, nem feltétlenül úgy ahogy azok valójában megtörténtek. A kamerás férfi azért félelmetes, mert rajta keresztül lép be a fantáziába a lefojtani kívánt valóság.

Laura Palmer apja szintén valami olyasmiért akar elégtételt venni másokon és vigasztalást nyerni amit valójában ő okozott. A valóságtagadás szintén jellemző a karakterre.

Az Oidipusz-mítosz is hasonló, ha lehántjuk a leplet Szophoklész idealizált karakterábrázolásáról, akkor teljesen olyan benyomásunk támadhat, mintha az egész udvar tudná, hogy Oidipusz a saját anyjával hál és az egész família belterjes, de az udvar mégis szemet huny, mert a status quo fenntartásában érdekelt. Csak aztán jön a Thébát sújtó ragály, amit nem lehet letagadni...Oidipusz egy olyan problémát kíván megoldani, aminek ő maga az oka. Ő ölte meg Théba előző királyát, aki a saját apja volt.

Viktor is a baloldalból nőtt ki(KISZ-titkár) és vált "sorosista" liberálissá majd gyakorlatilag mindkét kurzust felszámolta és ugyanezt teszi a nemzeti kurzussal is. Most már saját működésével azt is felszámolja, amit eddig épített, mert nem tud leállni. Ahogy Oidipusz sem tudott leállni a nyomozásban, hiába kérlelte a "felesége". Nem tudott megálljt parancsolni kíváncsi ösztöneinek.