Ne kezdjünk el vendettát a FIDESZ vagy bármilyen párt mellet álló honfitársaink ellen, jobbak vagyunk ennél

Posted by BenInMax@reddit | hungary | View on Reddit | 116 comments

Sziasztok!

Ez a poszt nem azokról szól, akik nyilvános szereplőként felvállalták és támogatták annak a rendszernek a felépítését, amit most sikerült leváltani. Hanem azokról az emberekről, akik közel állnak hozzád: barátok, ismerősök, a sarki boltos, aki sosem volt veled bunkó, legfeljebb megjegyezte, hogy szerintük hibát követsz el, ha nem X-re vagy Y-ra szavazol.

Ők ugyanúgy hittek valamiben, mint te. Csak ők abban, hogy az előző rendszer szolgálja jobban az országot, te pedig abban, hogy a következő fogja. X, Y vagy Z párt alatt.

Hogy személyes példát hozzak: elég introvertált vagyok, de így is van ismeretségi köröm több oldalról. Van köztük DK-s, Mi Hazánk-os, Fidesz-es, MKKP-s, sőt még Munkáspárti is, és persze sok TISZA-s is.

Egy régi kollégám például nyíltan bírálta a TISZA-t. Közben azt is elismerte, hogy az Orbán-rendszer mennyire kiépült, hogy lop, hogy NER. Soha nem veszekedtünk. Elfogadtuk, hogy nem értjük egymást: én nem értem, ő miért támogatja azt a rendszert, ő pedig azt nem érti, én miért hiszek a TISZA-ban.

Azt is mondta korábban, hogy ha „populisták” nyernek, itt a TISZA-ra gondolt, akkor el fog költözni.

Ma felhívtam. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy megosszam-e ezt, de a beszélgetés annyira erős volt, hogy muszáj.

Röviden:

Én: Szia P, hogy vagy?

B: Szia, te is jöttél hívni, hogy elköltöztem már?

Én: Micsoda? Nem, én tényleg azért hívtalak, hogy mi újság veled, nem egy pártot támogatunk, de barátomnak tartalak.

B: Ben, nem kell hazudnom, tudom, hogy mindenki lenéz. [Itt kifejtette mit kapott az utobbi napokban]

Én: Ne haragudj, de Ők nem a barátaid, én személy szerint elhatárolódok.
[Érzelmes ember vagyok, majdnem elkezdett potyogni a könnyem ngl 50+-os úrról beszélünk,]

B: Nem tudom mit mondjad, köszönöm? Nagyon nehéz ezt feldolgoznom. Szinte senkivel nem tudok beszélni, még a munkahelyen se.

Én: Össze szeretnél futni valamikor? Akár egy fél órára, meghívlak egy sörre, megígérem végig hallgatlak, ítélet nélkül.

B: Nem merek kimenni, mi van ha találkozunk valakivel, aki ismer, és belénk áll?

Én: akkor én állok eléd és küldöm el melegebbre.

[itt volt egy kisseb rábeszélés, stb nem akarom húzni]

P: Jó, el tudunk menni mondjuk az XY kocsmában? Ott kevesen vannak, de nyitva van sokáig.

Én: Persze.

Végül beültünk két órára. Mesélt. Üzeneteket mutatott, közös ismerősöktől és teljesen idegenektől is. Képeket, fenyegetéseket. Olyan dolgokat, amiktől az ember gyomra összeszorul.

Őszintén: elkapott az ideg.

Komolyan ott tartunk, hogy a meggyőzés, a megértés és az elfogadás helyett most ugyanazt csináljuk, amit mi magunk is kritizáltunk? Hogy egyszerűen támadjuk a másikat?Barátom halálos fenyegetéseket kapott. Egyik ilyen egy TISZA-szimpatizánstól:

"Vedd meg a jegyed Moszkvába vagy megveszem a helyed a temetőben”

Tényleg idáig jutottunk?

Mi nem azért akartunk változást, hogy lebontsuk ezt a harci pszichózist?

Egységet akartunk építeni.

Remélem, ez nem általános jelenség. Mert ha igen, az nagyon szomorú.

Ha le akarjátok down votolni a bejegyzést, tegyétek. Nekem ezt ki kellett írnom magamból.

Mert mi lett azzal, hogy:

„Nincs jobb, nincs bal, csak MAGYAR.”