A kocsma finom, főúri szalon ezekhez a helyekhez képest. A szó, amit keresnek Uraim, az a "köpködő". Egyébként teljesen higgadt és nyugodt volt, de amikor már hatodszor nem tudja elmondani a választ magában hordozó, vagy hasonló, agresszív, kombatív módon feltett kérdésre az egyébként adekvát és értelmes válaszát, mert a propagandista személyeskedik, szerepel, mindezzel folyamatosan félbeszakítja, hiszen megállás nélkül a fülére ugatnak, hogy ne hagyja válaszolni, nem az a lényeg, hogy meghalgassuk / -sák, hogy mit mond, hanem az, hogy a kétbites, előember törzshallgatóságnak bizonyítsuk, hogy ez az ember a.) tapasztalatlan; b.) hazug; c.) felkészületlen, szóval pont olyan, vagy még rosszabb, mint amilyennek két éven keresztül lefestettük, akkor az ember lassacskán kezdi felszívni magát és kissé határozottabban próbálja a válaszát elmondani. Szerintem baromi-visszafogottan kezelte, főként hogy ennél sokkal szenzitívebb, szangvinikusabb ember. Szóval volt önuralom itt bőven. Tegyük a szívünkre a kezünket és úgy mondjuk, hogy hányan döntöttünk volna úgy ugyanebben a helyzetben, hogy felállunk, odaballagunk a stúdióban a szemben ülőhöz és nyugodt, megfontolt, kimért, gondosan célzott mozdulatokkal dagadtra verjük a biztonság kedvéért úgy, hogy a hallgatók súlyos percekig csak a puffogást, csattogást és panaszos jajszavakat hallják! ... és még az is adekvát lett volna ... ... csak higgadt nem.