Nem, a kommunizmusba az nyúlik vissza, hogy a pártállam erkölcstelen és törvénytelen módot az állambiztonságot, a titkosrendőrséget használta arra, hogy a történelmi egyházakat mint a rendszer ideológiai ellenségét megfigyelje, téglákkal rakja tele, a lelkészi és a püspöki kinevezéseket a pápa akaratával szembemenve irányítsa. Erről Ungváry tett ki néhány hasznos videót.

Ez a fajta megfigyelés tudtommal a rendszerváltás után abbamaradt, és az elvtársak célja sem sikerült, nem tudták elsorvasztani az érintett egyházakat, de a csengőfrász bennmaradt abban a ma már idős vezetőségben (beleértve Spányit is), aki még a pártállam viszonyai között szocializálódott, ráadásul a nyílt szembenézés, megtisztulás, adott esetben személyzeti politikai reform elmaradt, tabusítva lett az egész.

Ez a probléma, nem az állami támogatások, mert ennek lett az a következménye, hogy Spányit és a generációját (tisztelet a kivételnek) zsinóron rángathatja az antikommunizmust igérő fidesz.

Mielőtt még nagyon visszakövetelnéd az adódat, emlékeztetnélek rá, hogy az egyháztagok is adófizető állampolgárok, akiknek ugyanúgy joguk van a befizetett adójukat a közösségük céljainak érdekében megvalósulva viszontlátni. Még a lelkészi fizetések is adóznak, bár kisebb az adókulcsuk, mint a SZJA.

Ezenfelül két jogcímen jogosultak az egyházak állami támogatásra. Egyrészt, a már korábban említett pártállami egyházüldözés egy másik eleme, az egyházi vagyon jogsértő kényszerállamosítása miatt, ugyanis ebben az esetben a magánvagyonokkal ellentétben nem valósult meg a teljes kárpótlás. Ennek a vagyonnak híján az érintett egyházak jellemzően nem képesek a piaci alapú önfenntartásra, illetve a kárpótlás elmaradása volt a jogi alapja az ún. örökjáradék megítélésének, amit az érintett egyházak a rendszerváltás óta évenként kaptak (igen, a szoci kormányok alatt is). A Semjénnel benyújtatott törvénymódosítás ezen annyit változtatott, hogy minősített esetben természetben, részben is visszakaphatják (ti. oktatási-nevelési célra működtetett ingatlan fomájában).

A második jogcím pedig, ahogy az egyházfinanszírozási törvény meghatározza, a közfeladatok ellátása (oktatás, nevelés, ápolás), vagyis az egyházi iskolák, öregotthonok stb. fenntartói jogosultak állami támogatásra. Ezen kívül a törvény azt is rögzíti, hogy az egyházak hitéleti tevékenysége is nonprofit. Értelemszerűen nem sok minden marad, amit piaci alapon lehetne működtetni, bár a bencések dicséretes módon élen járnak ebben.