Mostanában rengeteg a poszt, és mindannyian – HELYESEN – kampánylázban égünk, és várjuk a vasárnapot, hogy behúzzuk azt a “rohadt nagy” X-et. Sokan nem fognak velem egyet érteni, de szerintem kell a 2/3 ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak belenyúlni a rendszerbe.

Na de, ha elértük a célunkat, mi a következő, ami JÓ lenne ennek az országnak? Azért írom meg ezt a posztot, mert tudjuk, mindannyian – sajnos – buborékban élünk, még a buborékon belül is, és kíváncsi lennék a “Reddit népének” véleményére. Mik lennének azok az apró, de mégis pozitív lépések, amikből hamar érzi az ember, hogy “NA, haladunk!”. Mik azok a távlati célok, amikről esetleg nem esett szó nagy vonalakban vagy részletesebben? Lehet egyet és nem egyet érteni, én igazából mindenki véleményére kíváncsi vagyok :D A demokrácia lényege, hogy mindenki beleszólhat, megosztja a véleményét, én mit nem látok a buborékomban.

Apróbb dolgok:

1. Alapszabadságok fokozatos emelése 5 év alatt 20-ról 25-re. Tudom, gazdaságilag lehet nem a legjobb megoldás, de ha belegondolunk, a legtöbb magyar ember vagy ügyintéz, lakást újít fel, vagy betegen van a szabadsága alatt. 5 év alatt “felmenő rendszerben” évi plusz egy nap szabadságot simán elviselne a legtöbb cég, előre tudna tervezni, és lehet, kicsit kevésbé lenne kiégve a magyar társadalom.

2. Szűrővizsgálati szabadnap: Évente két nap felhasználható lenne prevenciós jellegű szűrésekre (éves nagylabor, urológiai vizsgálatok, fogorvosi szűrés stb.). Elég szarul állunk ebben, mert időigényes, nem lehet időpontot kapni, szabadság kell rá. Ha az állam ennyit engedélyezne, szerintem minimálisan, de javulnának a korán észrevett megbetegedések statisztikái. Pláne, ha a munkáltatók java is beszállna ebbe )multiknál általában vannak kezdeményezések)

3. E-táppénz Ha jól tudom, iskolai hiányzásnál már működik a Krétával. Rengeteg időt és adminisztrációt megspórolna mindenkinek a papírozás elhagyása, bár ez lehet, hosszabb távú fejlesztés lenne munkáltatói oldalról. Akár még a betegség első 15 napjára jutó 70%-os távolléti díj összegén is lehetne emelni… reális kereteken belül. Kevesebben mennének be szétfertőzni a munkahelyüket.

Közép- és hosszútáv:

Igen, egészségügy, oktatás kiemelt területek, ezért ezeket nem is emlegetném. Prioritást élveznek, PONT. Pár nagyon elvetemült gondolatot sorolnék itt fel:

1. 3. ingatlan utáni adó (Amennyiben nem örökölt, és a másik kettő ingatlan vásárlása nem az öröklött után történt) éves szinten, jelképes ingatlanadó bevezetése. Mondjuk a 3 ingatlan után éves szinten 100 000 Ft (tudom, vannak községek, ahol nehéz eladni az ingatlanokat, ezért lehetne zónás rendszerben kezelni). Amennyiben az ingatlan hivatalosan kiadásra kerül, a tulajdonos mentesül az ingatlanadó alól. Ezzel pörgetni lehetne az üresen álló lakások kiadását.

2. Homokakkumulátorok (TES - Thermal Energy Storage) Nagy mumus még a rezsicsökkentés és az energiafüggetlenség. Erre lenne egy megoldás, ami nem váltaná ki a teljes importunkat, de le tudnánk faragni a gázimportból. Javítana a külkereskedelmi mérlegünkön, javítaná az elektromos hálózat stabilitását (és nem külföldre kellene eladnunk a völgyidőszak felesleges áramát). Lényeg: csinálunk nagy homok termoszokat a távhős városok környékén, és nyáron, illetve völgyidőszakokban mint egy pirítóval az “ingyen” áramból felfűtjük őket. Télen meg lecsapoljuk a tárolt hőt. Finnországban van működő példa. A távhőszolgáltatókat amúgy is milliárdokkal támogatja az állam. Ezzel a megoldással nemcsak hogy nem kellene kitömni őket lével, de még a MAVIR fizetne nekik – megfelelő jogi szabályozással – a többlet áram átvételéért. A ki nem fizetett CO2 kvótákról ne is beszéljünk. Nem Szent Grál, de több lábra állnának LEGALÁBB a távhős városok. Ehhez sajnos állami akarat, és jogi szabályozások kellenek.

·         Matt Ferrell Undiceded kicsit boncolgatós

·         A finn Polar Night Energy rövid, hivatalos magyarázója a homokba tárolt hőről - amit fentebb emlegetek -

·         További érdekességek a hőtárolós (TES) rendszerekről

3. Fenntartható anyagok (Ipari kender visszahozatala) Kis történelemóra: 1878-ban \~82 000 hektáron termesztettek Magyarországon ipari kendert. Kvázi mi láttuk el Európa javát alapanyaggal. A 21. században a betakarítás egyszerűbb, automatizálhatóbb. És itt látok kiugrási lehetőséget. Az EU 2030-ra előírta az építőipar “carbon footprint”-jének csökkentését. A kenderből előállíthatóak lennének a fa-OSB lapokat kiváltó prémium kender-OSB lemezek, fenntartható bútoripari alapanyagok, illetve kenderbeton, amiből standard téglák és helyben öntéses módszerrel kiválóan szigetelő házak építhetőek. Itt szintén jogi szabályozásra, és minimális állami ösztönzésre lenne szükség. Nem vágná földhöz a magyar gazdákat az ukrán gabona, és ha beindul, eléggé exportképes termékeket lehet előállítani belőle. Amúgy is megy a greenwashing, ha piacképesen előállíthatóak, és reális áron adhatóak, még értelme is lenne. Nem azért kell csinálni, mert "ződ", hanem mert "ződ" ÉS van hozzá adottsága az országnak, ÉS innovatív.

·         Rövid bemutató a kender építőipari felhasználásáról és a kenderbetonról

·         JustBioFiber "kenderlegói"

·         Hogyan készülnek a kenderből az erős és tartós anyagok - Ausztrál példa

·         HempWood - ők parkettát gyártanak belőle

Na nekem ennyi jutott eszembe, ha szerintetek f@szság az egész, nyugodtan jöhetnek a feedbackek. Illetve várom, szerintetek mik lehetnének még, amikre kis figyelmet és támogatást fordíthatna az állam?

Kösziii! MINDENKI MENJEN SZAVAZNI!!! És vigyétek el a nagyit is!