Szörnyű belegondolni - és lehet, hogy nem leszek népszerű emiatt -, hogy azt a szegény kisgyereket, aki az Orbán is volt, igen, ő is volt kisgyerek, ártatlan, mert mindenki ártatlanként születik, szóval hogy ez a nő, az anyja, meg az apja, teljes egyetértésben nevelték szörnyeteggé azzal, hogy folyamatosan bántalmazták, lelkileg és testileg, szarrá verte, alázta az apja napi szinten.

Ez az ember, akit most látunk Orbán Viktorként, azt a bántalmazást, amit ő elszenvedett, azt adja át a magyar népnek, már 16 esztendeje, mintegy "transzgenerációs örökségként" - amúgy a családjának, gyerekeinek, feleségének is, és az országnak.

Leginkább tudattalanul, mert a gyűlöletben nőtt fel, abban szocializálódott, hisz gyülőlettel, bántalmazással "szerették" - biztos vagyok benne, hogy az ő szüleiket - ezt a nénit is itt a videóban - is bántalmazták az ő szüleik.

OV a mai napig "csak" bizonyítani akar az apjának és az anyjának, a mai napig a szeretetükért, elismerésükért ácsingózik tudattalanul. Csak mindeközben szétroncsolt egy egész nemzetet, több százezer, ha nem millió, embert tett tönkre. Ugyanúgy megbocsájthatatlan, mint ahogy a szüleinek is megbocsájthatatlan, amit tettek, de valahol sajnálom is ezt az embert, mert látod, a világ összes pénzét a bendőjébe tömheti, nem lesz boldog, és nem is az. Szenved. Pénzzel, kajával, piáva, hatalmaskodással, zsarnoksággal próbálja betömni az űrt, amit az önmagában megtalálható szeretet hiánya okoz. És nem jön rá, hogy semmivel nem lehet betölteni azt a hiányt, még akkor sem, ha felfalná az egész nemzetet. Mert a szeretet nem kívül keresendő, és találandó, hanem önmagunkban.