Gemini Pro:

"A területátcsatolások Veszprém megyétől Győr-Moson-Sopron megyéhez három nagyobb hullámban történtek a 90-es években és a 2000-es évek elején. A települések éltek a törvény adta lehetőséggel, és helyi népszavazáson döntöttek a megyeváltásról: 1992. január 1.: Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny csatlakozott Győr-Moson-Sopron megyéhez. 1999. október 17. (bár hivatalosan többnyire az ezt követő év elejével lépett érvénybe): A legnagyobb területnövekedést okozó váltás. Ekkor csatlakozott át Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány. (Ők korábban a Zirci vagy Pápai kistérséghez tartoztak). 2002. október 20.: Bakonypéterd és Lázi is úgy döntött, hogy elhagyja Veszprém megyét és GYMS megyéhez csatlakozik. Ez az oka annak, hogy a régebbi (például 1990 előtti vagy kora 90-es évekbeli) térképeken ez a nyúlvány még Veszprém megye részeként (általában sárgával vagy a Veszprémet jelölő színnel) szerepel.

Mi volt az oka a váltásnak? A döntés mögött nagyon racionális, mindennapi életviteli és földrajzi okok álltak: Földrajzi akadályok és közlekedés: Ezek a Bakonyaljai települések a Bakony északi lejtőin helyezkednek el. Veszprém (a megyeszékhely) felé a közlekedés a hegyeken keresztül nehézkesebb és lassabb volt, míg észak felé, a Kisalföld és Győr irányába a terep laposabb, a vasúti és közúti összeköttetés sokkal közvetlenebb volt (pl. a Győr–Veszprém-vasútvonal révén). Gazdasági vonzásközpont: Győr a 90-es években (és utána is) hatalmas gazdasági fejlődésnek indult. Az itt élők nagyrészt már akkor is Győrbe (vagy Pannonhalmára, esetleg Tét környékére) jártak dolgozni, középiskolába, és a győri kórházat vették igénybe a távolabbi és nehezebben megközelíthető veszprémi intézmények helyett. Közigazgatási észszerűség: Mivel a lakosok élete amúgy is Győr-Moson-Sopron megyéhez kötötte őket, logikus lépés volt, hogy a hivatali ügyeiket (földhivatal, megyei szintű ügyintézések) is ott intézhessék, ahová a mindennapjaik fűzik őket."