After pager attack on Hezbollah, Hungary offered help to Iran - The Washington Post

A 2024-es, a Hezbollah elleni pager-támadás után Szijjártó Péter magyar külügyminiszter magánjelleggel felajánlotta Iránnak, hogy segít a hírszerzési információk megosztásában.

Egy 2024 szeptemberében végrehajtott halálos izraeli művelet után — amely során több ezer, a Hezbollahhoz köthető személyhívó robbant fel — Magyarország kormánya csendben felvette a kapcsolatot Iránnal, és segítséget ajánlott fel az ügy kivizsgálásához.
A cikk szerint a magyar külügyminiszter közvetlenül beszélt iráni kollégájával, és felajánlotta, hogy Magyarország információkat oszt meg arról, hogyan kerülhettek ezek az eszközök a térségbe. Ez annak ellenére történt, hogy a magyar kormány nyilvánosan tagadta: bármilyen köze lenne az eszközök eredetéhez.
Egy, a beszélgetésről készült belső feljegyzést egy nyugati hírszerző szolgálat hitelesített. Ez a dokumentum arra utal, hogy a magyar fél sokkal együttműködőbb volt Iránnal a háttérben, mint amit a nyilvános kommunikáció sugallt.
Az ügy különösen érzékeny, mert Magyarország hivatalosan Izrael egyik legszorosabb európai támogatója. A háttérben azonban úgy tűnik, hogy a kormány kész volt kapcsolatot építeni Iránnal is, amely a Hezbollah egyik fő támogatója.
A cikk szerint az időzítés sem volt véletlen: mindez egybeesett azzal, hogy egy magas rangú amerikai politikus Budapestre látogatott, hogy támogassa Orbán Viktor politikai törekvéseit. Ez tovább növelte az ügy diplomáciai jelentőségét.
A beszámoló kitér arra is, hogy Magyarország az utóbbi években egyre inkább egyensúlyoz a nyugati szövetségi rendszer és más hatalmak — például Oroszország és Irán — között. Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint a magyar külügyminiszter az orosz külügyminiszterrel is egyeztetett a helyzetről.
A cikk tágabb kontextusba helyezi az eseményeket: Orbán Viktor kormánya ideológiailag közel áll Donald Trump politikai irányvonalához, miközben pragmatikus kapcsolatokat ápol olyan országokkal is, amelyek gyakran szemben állnak a Nyugattal.
Ez a „kettős játék” — nyilvános nyugati elköteleződés és háttérbeli keleti kapcsolatok — a cikk szerint egyre több aggodalmat kelt a szövetségesek körében.
A történet rávilágít arra is, hogy a modern diplomáciában a nyilvános álláspont és a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalások gyakran jelentősen eltérhetnek egymástól.
A cikk végkövetkeztetése szerint Magyarország külpolitikája egyre inkább több irányba próbál nyitni, ami rövid távon mozgásteret adhat, hosszabb távon viszont kérdéseket vet fel az ország megbízhatóságával kapcsolatban — különösen egy feszült geopolitikai környezetben és a közelgő választások árnyékában.

https://www.washingtonpost.com/world/2026/04/08/hungary-iran-hezbollah-trump-orban/