Az a legenda a székely emberről, hogy a legokosabb a világon. Hogy megfontolt, nem lehet átverni, és egyenes a gerince. A székely viccek is ezt tükrözik: erő, bátorság és rafináltság.

Kiderült, hogy igen: a székely ember valóban rafinált… és úgy tűnik, a gerince is tud hajlékony lenni.

Ott születtem, a gyerekkoromat ott töltöttem, a Kis-Küküllő mentén nőttem fel. Éreztem, milyen volt a hangulat Ceaușescu idejében magyarként románok között. Tudom, milyen érzés kirekesztettnek lenni. Tudom, milyen volt felszállni a vonatra, és félni a kalauztól vagy a rendőrtől, hogy mibe köt bele. Tudom, milyen volt elnyomva élni, magyarként román iskolába járni. Láttam, milyen volt ügyeket intézni magyarként. Láttam a szüleim szenvedését. És azt is, mennyire össze kellett tartania ennek a közösségnek, mert nem számíthattak senkire, csak saját magukra.

És most hadd kérdezzem meg:

Hová lett az identitásotok?

Hová lett a nemzeti lélek?

Hová lett az összetartás?

Hová lett az a híres tisztánlátás, ami jellemezte a székely embert?

Mennyit ér nektek a gerincetek?

Rendben, megértettem az elején a lojalitást. Orbán adott nektek identitást: azt éreztétek, hogy tartoztok valahová. Adott állampolgárságot, szavazati jogot, felújított templomokat, iskolákat, utakat. De nektek ennyit ér a nemzeti tudat?

Titeket ilyen könnyen meg lehet venni?

Hol van az a híres székely tisztánlátás?

A ti életeteket megkeserítette Ceaușescu. És amikor az anyaország segítséget kér, mert úgy érzik sokan, hogy nekünk is lett egy „saját Ceaușescunk”, ti inkább szemet hunytok. Szemet hunytok a botrányok, a pedofilok,a lopások, a hazugságok, a társadalom megosztása, a gyűlölet és az elnyomás fölött.

Szégyellem magam miattatok.

Régen büszke voltam a származásomra, de mára ott tartunk, hogy a „székely” szó hallatán sokan már csak annyit mondanak: áruló.

Megkérdezik: tényleg ez van ott? Tényleg ennyire vakok?

Tényleg..

Cudar idők jönnek. Amikor majd szembejön a valóság, mi lesz a kifogás? Hogyan néztek majd tükörbe?

Remélem, egyszer elveszik tőletek a szavazati jogot, mert nem vagytok rá méltók. Legyen állampolgárságotok, ha attól boldogabb az életetek — de ennyi, és nem több.

Szégyelljétek magatokat.