Ne keverjük már össze a hazudozást a politikával, még akkor is ha megszoktuk, hogy elég gyakori jelenség. Azt meg különösen ne kavarjuk ide, hogy KariGeri kényszeresen csinálja.

De kifejtem bővebben.

A tudományos módszertan időskálája az inkább évek, évtizedek mint napok, hónapok. Tehát minden egyes kérdést lehetetlen ezzel a módszerrel megvizsgálni. Nagyon drága is lenne eleve, plusz ott az opportunity cost, hogy a döntésig nem csinálok semmit, mire van eredmény addigra az inputok elévülnek. Tehát ilyet lényegében egy ország üzemeltetéséhez nem csinálunk. A nagystratégiát képes befolyásolni. Minden más az maximus tudományos köntösbe bújtatott politika.

Aztán eleve ott van, hogy a szakember végső soron mindig valamit modellez, ha ezt csináljuk ez lesz, ha azt csináljuk az. A természettudományos modellek prediktiv ereje elég jó, de a társadalomtudományoké már kevésbé (sőt, szerintem épphogy a leírónál picit jobb, ha egyáltalán leírni tudnak), márpedig minden (lémyeges) döntésnek amit egy miniszter hoz van társadalmi vetülete. Ha nem lenne, akkor szó szerint nem lenne az asztalán a kérdés.

A miniszter céljának az kéne lennie hogy értsen hozzá annyira, hogy megértse az opciókat és az egyébként meglehetősen bizonytalan kimenetek közül válasszon. Ez már nem szakértés, ez politika. Meg persze az is hogy eladja ezt a döntést :)

Akár közlekedés: van X milliárd Ft rá. Mire költsünk? Útfelújítás? Útépítés? HÉV-et a föld alá? Biciklisávot? Valami mindig valami más rovásárs fog menni. Optimalizálgatni lehet, de egy "szakember" szakember kalapban ezeket nem tudja meghozni (mármint tudja mondani hogy a szakember kalapja van fent, de nyilvánvalóan nem az van rajta ilyenkor).