Vitézy Dávid:

Lezajlott a Rákosrendező tervpályázat eredményhirdetése, íme a győztes pályamű!

Az első helyezést elért konzorcium - Coldefy (Franciaország); CITYFÖRSTER (Németország); Sporaarchitects (Magyarország); Treibhaus Hamburg (Németország); Marko and Placemakers (Szlovákia) - tehát valódi nemzetközi együttműködésben dolgozó csapat győzött. A csapat különböző szakágakat integrál: urbanisztika, építészet, tájépítészet és az új, élettel teli városközpontok fejlesztése egyszerre jelenik meg a munkájukban.

Korábbi projektjeik között olyan léptékű és komplexitású fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja, a kölni Max Becker Areal vagy a pozsonyi New Lido mesterterv, de jelentős középítészeti és infrastrukturális munkákban is részt vettek világszerte. Ez a tapasztalat különösen fontos egy ilyen volumenű, több évtizedes időtávon megvalósuló fejlesztés esetében.

A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók. Ezzel végre elérjük azt, ami számos kerületrészből annyira hiányzik: Budapest nem csak egy új lakónegyeddel, de egy új városrész-központtal is gazdagszik. Ezt aztán az állomástól távolodva egy szelídebb, kevésbé sűrű, zöldebb lakónegyed váltja, amely aztán a vasút mindkét oldalán egy összesen 15 hektáros zöld parkba torkollik.

A tervezőcsapat ügyesen oldotta meg tehát a feladatot, oda tette a legtöbb épületet és funkciót, ahol legjobb lesz a tömegközlekedés: a Rákosrendező csomópontba, ahol a Kisföldalatti, számos villamosvonal és a vasút is találkozik majd. Ez pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, melyre oly régóta vár Budapest, mely a szöges ellentéte annak, amit a Kormány számos kiemelt beruházásnál csinál. És ami lehetővé teszi, hogy Budapest első, nem autóközpontú 21. századi új városrésze jöjjön létre.

A jó tömegközlekedés köré építünk tehát várost, és nem a közlekedéssel próbálunk rohanni a lehetetlen helyekre épülő lakóparkok után.

Bő egy évvel tehát azután, hogy a főváros élt az elővásárlási jogával ma eljutottunk oda, hogy lezárult a Rákosrendező urbanisztikai tervpályázat, a nemzetközi zsűri eredményt hirdetett, így már azt is látjuk, hogy luxuslakások és felhőkarcolók helyett végül mi épül a területen: 10 ezer új lakás, 15 hektár új közpark és egy új városrész, benne egy új városközpont születik. Nincsenek ötszáz méteres luxustornyok, nincsenek luxuszárványok, van a tervekben jelentős közpark és nem sok ezer parkoló, hanem valóban tömegközlekedésre épülő terv győzött.

Ezzel egy olyan munkaszakasz végére tettünk pontot, amelynek tétje nem csak Budapest egyik legnagyobb, jelenleg alulhasznosított barnamezős területének jövője volt, hanem az is, hogy képesek vagyunk-e a városfejlesztés egy új modelljét megvalósítani, ahol a közérdek mentén határozzuk meg, hogy mi épülhet meg egy adott területen, és csak ezt követően vonjuk be a magántőkét.

A beérkezett pályaművek minősége, a gondolkodás mélysége és a nemzetközi mezőny erőssége egyértelműen visszaigazolta, hogy érdemes volt ezt az utat, a nyílt nemzetközi tervpályázatot választani. Nemcsak jó válaszok születtek, hanem valódi szakmai párbeszéd indult el arról is, hogy milyen legyen egy 21. századi, fenntartható és élhető városrész. A pályázat eredménye európai összevetésben is megállja a helyét, és fontos lépést jelent abba az irányba, hogy Budapest tudatosan és magas minőségben nyúljon a barnamezős területeihez.

A pályázat egyik legfontosabb tanulsága, hogy egy jól működő új városrész nem egyetlen nagy ötletből áll össze. A siker kulcsa sokkal inkább az, hogy különböző rendszerek hogyan tudnak egymással összhangban működni: milyen a városszerkezet, hogyan épül fel a zöldhálózat, hogyan szerveződik a közlekedés, és milyen lakhatási modellek jönnek létre. A zsűri döntése is ezt a komplex szemléletet tükrözi: azt a koncepciót választottuk ki, amely ezeknek a szempontoknak az egyensúlyát a legmeggyőzőbben tudta megmutatni.

A nyertes pályamű egyik legnagyobb erőssége, hogy nem pusztán beépítési javaslatot ad, hanem működő városi rendszert gondol végig. Képes értelmezni és újrahasznosítani a terület meglévő adottságait, miközben egy új, élő, sokfunkciós városrész alapjait rakja le. Kiemelkedő a közterületi és zöldfelületi rendszerének koherenciája, a klímaadaptív megoldások tudatos alkalmazása, valamint az a szemlélet, hogy hosszú távon is fenntartható, emberléptékű és magas életminőséget biztosító környezet jöjjön létre.

Ha a mostani ütemezést tartani tudjuk, és a szükséges állami infrastrukturális beruházások is időben megvalósulnak – első helyen a Szegedi úti felüljáróval - akkor az évtized végén, 2029 körül már a kivitelezés első látványos jelei is megjelenhetnek a területen, és megindulhat az a fizikai átalakulás, amelynek alapjait most tesszük le.

A következő lépés a nyertes csapattal a szerződés letárgyalása, amelynek során a részletes tervezési feladatokat és kereteket rögzítjük. Ennek lezárását követően indulhat el a győztes terv alapján, a többi díjazott terv számos ötletét integrálva a részletes, már konkrét közműveket, közterületi részletekt tartalmazó alapos mesterterv kidolgozása még az idei év második felében.

https://budapest.hu/hirek/2026/03/31/kihirdettek-a-rakosrendezo-mesterterv-urbanisztikai-es-kozterulet-fejlesztesi-tervpalyazat-eredmenyet