Krasznahorkai László: Magyarország már nem egy ország, hanem egy elmegyógyintézet

Ja, de van még több is. Nagyon sok ember is se veled, se nélküled állapotban van a magyarságával. Ha minden aljas dolog miatt szégyenkezni kell, amit egy magyar valaha tett, akkor ennyi erővel minden olyanra nagyszerű dologra is büszkének kellene lennünk, amit egy magyar tett. Az nem megy, hogy csak az egyik van. Vagy mindkettő, vagy egyik sem. \----- Szerintem hülyeség. Egyrészt kb. minden önsegítő könyv azzal kezdődik, hogy "Szeresd önmagad! Hogyan várhatod el, hogy mások szeressenek, ha erre te sem vagy képes?" Tisztelt önmagad. Hogyan várhatod el, hogy mások tiszteljenek, ha erre te sem vagy képes?" Bizonyított tény, hogy tanulókat is pozitív példával lehet motiválni. Aki azt gondolja, hogy becsmérli a tanulót és az majd ezért kezd el teperni az rosszul látja. Nem azért ér el sikereket az, aki ilyenkor meg akarja mutatni, mert szívóztak vele, hanem pont ennek ellenére. Sokkal sikeresebb a megértés és építő jellegű kritika. Én értem, hogy rosszul érzed magad, de olvass bele egy kicsit a történelmünkbe és rájössz, hogy egy népnél sem vagyunk jobbak, de egy népnél sem vagyunk alávalóbbak. Volt, hogy úgy irtottak minket több száz éven keresztül, mintha nem lenne holnap. Aztán állítsd ezt szembe a Magyarországi Holokauszttal. Az én rokonaimat elvitték a nyilasok. Most akkor részben én is felelős vagyok ezért? Lehet ilyenen filózni, de szerintem beleőrülsz. Próbálj egy tárgyilagos képet kialakítani a magyarságról, hasonlítsd össze más népekkel, meg a történelmükkel. Tegyél úgy, mintha kívülről szemlélnél minket, minden kontextust figyelembe véve. Ez lehet, hogy segít.