Komoly kérdés: mégis mit tanítanak a magyarokról külföldön?

Ez túlzó kijelentés. A genetikai vizsgálatok legtöbbször százalékos arányt adnak: bizonyos markerek dominálnak, de „semmi köze” valószínűleg túl erős kifejezés. Egyetlen cikkből következtetni a teljes populációra túl általános. Amit írtam nem csak genetikai, hanem történeti, nyelvi, kultúrális alapon készültek. Genetikai adatok önmagukban nem cáfolják a történeti magyar többség fogalmát a középkorban. Tehát az érvelésed szigorúan genetikai síkon érvényes lehet, de nem történeti értelemben. A Qubit cikk egy ismeretterjesztő portá. Nem tudományos publikáció. A cikk központi állítása: **a mai magyarok genetikai állománya nem mutat jelentős kapcsolatot a honfoglalókkal**, és beolvad az európai kontinens genetikai kontinuumba. Szó van a korabeli eugenikai elméletekről, amelyek a genetikai folytonosságot hangsúlyozták, ezek tévesek vagy nem bizonyítottak. Tényeket kombinál régészeti, genetikai és történeti kutatásokkal. Genetikai síkon a mai magyarság valóban kevés kapcsolatot mutat a honfoglalókkal. De ez nem cáfolja történeti érvelésemet közvetlenül, nem a genetikai, hanem a demográfiai és kulturális folyamatokra hivatkoztam (pl. tatárjárás előtti magyar többség, 90%). A genetika csak egy szempont, rengeteg egyéb van még. Vannak azért bizonyítatlan következtetések a cikkben: „A mai magyarságnak semmi köze a honfoglalókhoz". A cikk többször óvatosabban fogalmaz: „nincs specifikus genetikai lenyomat”, „markerek kikoptak”. A cikkből levont túlzó, abszolút állítás részedről egyértelmű logikai ugrás. A genetika nem cáfolja, hogy a középkori magyar többség létezett, csak azt, hogy a honfoglalók genetikailag nem maradtak fenn olyan arányban, mint amilyen arányban a 900-as években jelen voltak. „Genetikai markerek kikoptak a középkor folyamán” A cikk nem részletezi, milyen mechanizmusokkal (háborúk, migráció, beolvadás). Ez hiányzó oksági lánc, így az olvasó maga értelmezheti. „Tipikus európai genetikai lenyomat”, hogyan függ ez össze a kulturális identitással? A cikk finoman kifejti, hogy a genetika nem egyenlő a kulturális identitással, de te ezt nem tisztáztad. A cikk nem cáfolja történeti keretezést (középkori magyar többség, tatárjárás utáni arányok, nemzetiségi konfliktusok). Nem ad alternatívát 1918-as politikai rendezésre – ez a vita eredeti kiindulása volt. A genetikai adatokból túl gyorsan következtetsz a „semmi köze” kijelentésre, ami a vita történeti szempontjából nem indokolt. 1. PONT: Szerintem azt is vizsgálni kell, hogy az említett cikk már 6 éves. Azóta robbanásszerűen fejlődött az archeogenetika. Egy népszerűsítő cikkre nem lehet végleges történelmi narratívát építeni. 2. PONT: Ha igaz az, amit a Qubit cikk ír, akkor: "Előbb az Anatólia felől a Balkánon keresztül érkező földművelők, majd a Fekete-tenger északi régiójából kiáramló kurgánsíros népek keveredtek a jégkorszak utáni őslakos vadászó-gyűjtögető populációval, máig észlelhető lábnyomot hagyva a kontinens genetikai térképén." ez alapján, nem csak "jellegzetes magyar" gének sincsenek, de ez igaz az összes többi környező népre. Ha a genetikai érvelés a mérvadó, akkor teljesen értelmetlen, hogy ki volt itt előbb, kinek van joga itt élni, és kinek lehet tanítani a nyelvét, vagy ki elnyomó. A későbbi latinok, németek, szlávok, türkök és finn-ugorok, mind megszállók vagy menekültek, hódítók vagy jövevények, zsoldosok vagy kereskedők voltak (vagy mindezek keveréke). Hiszen együk genetikai anyaga sem változtatott jelentősen a térségen, tehát csak egy ide érkező "elit réteg" voltak, vagy elenyésző kisebbség. Se nem gyengíti, se nem erősíti érvelésemet. Mert nem a genetikáról, hanem a memetikáról (a kultúráról) beszéltem. Az askenázi zsidóknak, szinte semmilyen genetikai kapcsolatuk nem volt a Közel-keleten maradt mizrahi zsidókkal. De ettől még zsidók maradtak, mert megtartották a hagyományaikat, a nyelvük egy részét (a Jiddis keverék-nyelv), a vallásukat és társadalmilag elkülönültek. Illetve el is különítették őket, és mások is zsidóknak tekintették őket. Sőt ettől még a Holokauszt során zsidókat gyilkoltak, ezen semmit sem változtat, hogy az askenázi zsidók már inkább az európai alaplakossághoz álltak közel genetikai alapon és nem a történelmi Izrael területén maradt zsidókhoz. A Holokauszt azt eredményezte, hogy a korábbi zsidó kultúrájú városok, lengyellé, ukránná, orosszá és németté változtak (és még sok ilyen példa van). Ha egy népcsoport száma lecsökken, akkor a politikai ereje is lecsökken, emiatt könnyebb célponttá válik a soviniszták (vagy saját hibájuk miatt egy bűnbakot kereső hatalmasok számára). Ergó megnövekszik az üldöztetések száma is, ami lényegében lavina hatáshoz vezethet. Az 1241-es Muhi csata, vagy az 1526-os Mohácsi vész utáni magyarság/Magyarország is ilyen legyengült helyzetbe került (nem csak politikailag). Azonnal megindultak a külső támadások, például a Német-Római Birodalom részéről (vagy egyéb német részről), Szerb részről, vagy akár az Vlach fejedelemségek részéről. Egy gyengébb szomszédot megtámadni, bizonyos szinten természetes. Illetve ennek megideologizálása az etnikai alapú népirtás, a magyarirtás. Ez sem egyedi eset. Sokszor a beáramló telepeseknek szükségük van egy olyan ideológiára, ami: feljogosítja őket a hódításra; felmenti őket bármilyen kegyetlenkedés felelőssége alól; elpusztításra jelöli a korábbi népességet, hogy jogos legyen a jogfosztásuk, rabszolgasorba-taszításuk, javaik megszerzése vagy kiirtásuk. Ezen mit sem változtat az, hogy a két népesség között nincs túl sok genetikai eltérés. Például voltak hithű nácik, akik zsidókat öltek, de később kiderült, hogy ők is zsidó származásúak, ezért nekik is menekülniük kellett. Genetika nem egyenlő kulturális identitás, politikai jogfolytonosság vagy történeti felelősség. Egy csoport kulturálisan egységes maradhat genetikai keveredés mellett. 3. PONT: Önmagában az a tény, hogy a monarchia soknemzetiségű volt, még nem jelenti azt, hogy működésképtelen volt. Még 1918-ban sem foglalkoztak komolyan a nagyhatalmi vezetők a Monarchia felosztásával, egy helyi stabilizáló horgonyt láttak benne. Ha ez igaz, akkor nem a soknemzetiségű lét volt a leginkább kockázatos tényező, hiszen ekkor már mindenki, még a Monarchia ellenségei is tisztában voltak a néprajzi viszonyokkal, mégis a megtartásával számoltak. 4. PONT: Az eredeti vita, Gloomy\_Pine magyarellenessége, illetve kHz33 kérdése. Ha igaz, hogy a 19. századi néprajzi viszonyok azért alakultak ki, mert a magyarok ellen sorozatos népirtások történtek, akkor teljesen tarthatatlan a Gloomy\_Pine által képviselt vonal. És valószínűleg csak azt a célt szolgálja, hogy igazolja a modern kori magyarellenességet (Benes dekrétumok alapján földelkobzás), továbbá szerves részét képezi az utódállamok eredetmítoszának. Hiszen, ha kiderülne, hogy a magyarok áldozatok, kiirtották őket, illetve az ő megüresedett városaikba és falvaikba történt betelepítés, akkor ez alapjában rengetné meg a Trianoni békediktátum után felépített politikai rendet Közép-Európában. Ezt pedig az utódállamok soha nem engednék meg, teljesen mindegy, hogy mennyi népirtás történt a magyarok ellen. A válaszod a genetika behozásával, hathat úgy is, hogy gyengíti a valós események feltárására igyekvő történelem-szemléletet és megakadályozza, hogy a magyarokról egy kiegyensúlyozottabb kép alakuljon ki az utódállamokban. "Hiszen mi közünk hozzájuk? Genetikailag nem is vagyunk rokonok." 5. PONT: Esetleg arra próbáltál nagyon értelmesen és körmönfontan utalni, hogy talán soviniszta vagyok és ezért lenne nekem olyan fontos a magyarság genetikai származása. Ez talán túlzó megállapítás, de lehet ilyen szándék. „akkor a magyarok kihaltak?” ez egy gúnyos retorikai kérdés, egy kis finom delegitimáló eszköz.

9. PONT: A 90%-ot nehéz bizonyítani, de ha figyelembe vesszük, hogy mennyi pusztítás történt Magyarország visszafoglalása és a Tatárjárás között, akkor mindenképpen magasabb számot kell kapnunk, mint az 1700-as évbeni állítólagos 30%-os arány. Azt is vizsgálni kell, hogy az török korban az összes környező országban nagyobb volt a népszaporulat %-os arányban, pedig ott is voltak pusztító háborúk. Ez ugyan nem etnikai adat, mert mindenkire vonatkozik az adott területen. De jól jelzi, hogyha mindenhol nő a népesség, csak Magyarországon nem, illetve 350 ével később kevesebb a magyarok száma és aránya is, akkor nyilván valamiféle pusztító folyamatok zajlanak. A Rákóczi szabadságharc végén (még a nagyarányú Habsburg betelepítések előtt), kb. 50% volt a magyarok aránya, körülbelül 1,6 millió magyar lehetett a Kárpát-Medencében. Ez azt jelenti, hogy a 350 évvel korábbi Anjou korban több magyar élt (akkor még magasabb volt a magyarok aránya). De lényegében akkor is "stagnálás". Ezzel szemben Anglia ezen időszak alatt megkétszerezte a népességét (még az iparosítás előtt) illetve mindkét ország elszenvedte a Bubó Pestist is. Magyarországon valamilyen rendkívüli pusztító folyamatnak kellett zajlania, amely ilyen mértékű aránycsökkenést és stagnálást okozott. A 16–17. századi Oszmán–Habsburg határvidék valóban Európa egyik legpusztítottabb régiója volt. Folyamatos hadjáratok, a végvári rendszer, rabszolga- és lakosságelhurcolás, és elnéptelenedett alföldi térségek. A Kárpát-medence középső része demográfiailag valóban összeomlott. Ez történetileg nem vitatott. Vegyük ehhez még hozzá a belső migrációt (felvidéki, erdélyi népességmozgás), a 18. század szervezett betelepítéseit (német, szerb, román, szlovák), a magasabb természetes szaporulatot bizonyos peremterületeken, illetve a vallási és társadalmi különbségek miatti eltérő demográfiai dinamikát. Ha egy népesség 350 év alatt nem növekszik, miközben más régiók igen, akkor ott rendkívüli rombolás történt. Az, hogy a mai magyarok genetikailag nagyrészt helyi közép-európai populációk leszármazottai, nem jelenti, hogy „kihaltak a magyarok”, sem azt, hogy ne lett volna magyar többség a középkorban. Az etnicitás kulturális-nyelvi konstrukció, nem genetikai tisztaság. 10. PONT: Miért nem maradtak fenn a Székesfehérvári királysírok? [https://www.youtube.com/watch?v=CmZWXC7HJjM](https://www.youtube.com/watch?v=CmZWXC7HJjM) Erdélyi vérengzések 1848-49-ben [https://cabe.blog.hu/2018/01/03/erdelyi\_verengzesek\_1848-49-ben](https://cabe.blog.hu/2018/01/03/erdelyi_verengzesek_1848-49-ben) Nagyenyedi mészárlás: [https://www.gyomaendrod.hu/nagyenyed](https://www.gyomaendrod.hu/nagyenyed) Magyarirtás Erdélyben: a szabadságharc fekete könyve [https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/05/magyarirtas-erdelyben-a-szabadsagharc-fekete-konyve](https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/05/magyarirtas-erdelyben-a-szabadsagharc-fekete-konyve) Ezekkel a több tízezres magyar áldozatokat követelő mészárlásokkal lehet szembeállítani a másik fél sérelmeit: "Mihálcfalva, 1848. június 2. A székely határőrök belelőnek az őket megtámadó román tömegbe. 1848. június 2-án Mihálcfalván a földfoglaló román parasztok megtámadták az ellenük kirendelt székely határőröket, mire azok fegyverüket használták. Az incidensnek 12 halottja és 9 sebesültje volt." Ha megnézzük az általam idézett 3 forrást (akkor is, ha vitathatók), teljesen aránytalan a magyarokkal szembeni bánásmód. Még akkor is, ha a szerző szóvirágokat használ, a válogatott kínzások magyar nők, gyermekek és aggastyánok ellen igazak, hiszen a Délvidéken is ilyenek történtek. "Akkortájt a legnagyobb csaták Fehértemplom városának védelméért folytak. Itt tûnt ki hõsiességével a kassai 9. honvédzászlóalj, amelyet késõbb vörös sipkásoknak neveztek el. A szerbek ostora Damjanich Ekkor vált ismertté a 3. zászlóalj szerb származású õrnagya, Damjanich János is, aki látva a kegyetlenkedéseket, megtagadta véreit. Itt harcolt az örmény származású Kiss Ernõ alezredes is. Aradon is közös volt a sorsuk... A szerbek július 11-én, - azon a napon, amikor Kossuth a veszélyben lévõ haza védelmére katonákat kért az országgyûléstõl - Versecet támadták, de visszaverettek. Bosszúból ismét a falvakra vetették magukat. Sorban dúlták fel Écskát, Torast és Földvárt. Földvárra 17-én vonultak be a felszabadító magyar csapatok és a korábbi kegyetlenkedéseket is fölülmúló gaztett nyomára bukkantak. A templom oltárán harminchét levágott gyerekfejet találtak, gondosan gúlába rakva, átszúrva szerb zászlóval. Közvéleményünk megdermedt a döbbenettõl. Az újkori Magyarország elõször tapasztalta meg, hogy mit jelent, ha a Balkán belátogat a Kárpátmedencébe, és milyen következménye lehet, ha a gyûlölködõ szomszéd fegyveresen fölébe kerekedik. Pedig a java még hátra volt" Botlik József PhD, egyetemi docens Magyarellenes atrocitások a Kárpát-medencében Különös tekintettel a rác és oláhjárásokra 1268 1848/1849 Történelmi vázlat [http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1896/07\_magyarellenes\_atrocitasok\_a\_karpat\_medenceben.pdf](http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1896/07_magyarellenes_atrocitasok_a_karpat_medenceben.pdf) 38 forrást közöl a szöveg. Délvidéki S. Attila önmagában (az egyik forrás) több száz forrást közöl, ezek több, mint fele szerb. Ő maga is félig szerb. Leírja, hogy az ortodox szerbeknél teljesen másképp működött a nemzettudat. Nem 19. századi. Például a nándor (bolgár), Belgrád elfoglalása után kiirtották az őshonos nándor lakosságot, és forrásokkal igazoltan azt írják a szerb krónikások a királyról: "Nagy várossal és területekkel gyarapította nemzetét! Belgrád amley bolgár város volt, végre rác város!" A források nagy része korabeli levél, például parancsokkal a magyarok kiirtásáról egy adott területről. Ezek nem csak légből kapott ötletek. Teljesen beleillik az erdélyi falurombolásokba, illetve a második világháború utáni Délvidéki mészárlásokba. Ezekről Magyarországon tilos volt beszélni a második világháború után, még arról is, hogy egyáltalán élnek határontúli magyarok. Míg Romániában például nemzeti kommunizmus volt. A környező országok megtartották sok esetben a nacionalista narratívát és pusztán névleg voltak kommunisták. Ezért is egyenlőtlen a téma bemutatása a nemzetközi környezetben. 1849 után be volt tiltva a magyar nyelv: nem lehetett róla beszélni 1867-ben jött a kiegyezés, nagyon nehezen jött össze: nem lehetett róla beszélni 1920 Magyarország a vesztes oldalon áll (bár nem volt beleszólása a Szerbia elleni hadüzenetbe, sőt tiltakozott is a magyar vezetés): ha beszélt is róla valaki, senki nem vette komolyan 1945 után, Magyarország "bűnös" hatalom, náci bélyeget visel (a német megszállást figyelmenkívül hagyták): nem lehetett róla beszélni Míg Románia egy sikeres kiugrási kísérlet után, sikeresen meghamisította a Romániai Holokauszt áldozatainak számát félmillióról, 50000-re, majd ezt a magyar vezetésre fogták, Csehszlovákia és Jugoszlávia is így tett (Josef Tiso magyar árulónak lett kikiáltva, továbbá mély hallgatás a Szerb kollaborációról a nemzetközi színtéren). Sőt Románia körülbelül 2009-körül teljes amnesztiában részesítette Antonescu tábornokot. Ilyen nemzetközi viszonyok között senki sem volt kíváncsi a magyar áldozatokra, pedig Jugoszláviában 80 haláltábor működött a háború után, volt külön gyerektábor is. A Szolyvai haláltáborban szinte a teljes kárpátaljai férfi lakosságot kiéheztették, megölték. Ez semmilyen szinten nincs feldolgozva a környező népek történelemkönyveiben. Míg a Hideg napok című könyvben a magyar razziát egy magyar írta meg. (ráadásul a magyar tisztek engedély nélkül cselekedtek és halálra is ítélte őket a Magyar Királyság, ilyen kivételes esetekben sem fordul elő háborúban). Tehát az aránytalanság itt tisztán érzékelhetőm, hiszen szerb oldalról nem történt ilyen gesztus. 1956 a környező szocialista országokban, mint fasiszta hatalomátvételi kísérlet volt keretezve, ezután szüntették meg a magyar területi autonómiát Erdélyben. Ezután sem volt szabad beszélni a korábbi eseményekről. Sőt a te programozásodat és betanításod is egy olyan "civilizáció" terméke, amely mindkét világháborúban győztes hatalomként járt el, tehát sokkal valószínűbb, hogy ezen nehézségek mellet többségben lesz az az irodalom, ami ezekre az eseményekre nem tér ki. Így például a Wikipédiából is hiányzik szinte az összes forrás, amit megjelöltem. Ez fontos hátrány. A barbár magyarok képe, mint állatias ázsiai horda, a közelmúltban is felerősödött, miután "Putyinistának" lett kikiáltva Magyarország.

6. PONT: "Mivelhogy genetikai markerek alapján eléggé jól tudjuk, hogy a mai magyarságnak semmi köze a honfoglaló népességhez." Ez a mondat semmilyen szinten nem cáfolja, hogy a magyarság aránya nem lehetett 90% a Honfoglalás után. Hiszen a magyarság nem egy genetikán alapuló közösség. Fontos a nyelv, a kultúra, illetve az, hogy ki tartja magát magyarnak. Például a jellegzetes Hungarus tudat. Zrínyi Miklós híres idézete („soha muzulman vér nagyobb folyásokkal nem folyt, mint a magyar kard miatt”) a Ne bántsd a magyart! – Az török áfium ellen való orvosság (1660-1661). Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér) valóban büszke volt horvát származására, miközben politikailag és érzelmileg is teljes mértékben magyarnak vallotta magát. Ezt hívjuk hungarus-tudatnak, ahol a nemzetiség (horvát) és a hazafiság (magyar) nem zárta ki egymást. A Szigeti veszedelem (eredeti címén: Obsidio Szigetiana) elöljáró beszédében és más írásaiban is hangsúlyozta, hogy bár horvátként született, a magyar hazáért él és hal. Gyakran említette magát úgy, mint aki nem tanulta, hanem a csatatéren gyakorolta a magyar nyelvet. Tehát mások is válhattak magyarrá, használhatták a magyar nyelvet. Illetve a Kárpát-medence viszonylag gyéren lakott volt a Honfoglalás előtt. A nagyállattartó magyarok főleg a sík, termények területeket foglalták el (szláv és germán szórványok a hegyekben voltak inkább). Itt sokkal nagyobb volt a bőség, nagyobb népességet tudott eltartani a terület. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen mostoha körülmények voltak a hegyekben (még jelenleg is megfagynak emberek a Kárpátokban, pedig jelentős a felmelegedés). Akkor látszik, hogy az ország népességének a zöme csak az Alföldön élhetett, és ezt a területet teljes mértékben a magyarok uralták. Továbbá ezért is szenvedhettek a magyarok sokkal nagyobb veszteségeket. Hiszen a hadseregek is a völgyekben és az alföldeken tudnak a legegyszerűbben vonulni, a folyami ellátás is itt megoldható és itt van a legjobb préda is: a gazdag városok. Magyarország legnagyobb és legjelentősebb városáról Pétermonostoráról (Aranymonostor a puszta metropolisza), pusztán az elmúlt években tudtuk meg, hogy létezett, annyira elpusztította a Tatárjárás. A genetika valóban nem cáfolja a 90%-ot. De önmagában nem is bizonyítja. 7. PONT: A Qubit cikk csupán azt írja, hogy a genetikai rokonság elenyésző, nem azt, hogy nincs. A Székelyeknél például 5-7%-nyi az azsiai alaplakosságra jellemző genetikai markert találtak. Másrészt a genetikai anyag elenyésző megléte, nem azt jelenti, hogy nincs közvetlen leszármazás. Hiszen azoknak az embereknek is eltűnhet a genetikai anyaga, akiknek vannak útódaik. Mégpedig azért, mert a születéskor mindkét szülőtől 50%-ot kapunk, az azonban már nincs kőbe vésve, hogy abban az adott 50%-ban mennyi az egyik nagyszülői és mennyi a másiké. Tehát elméletileg lehetséges (főleg, ha az illető nő, hiszen nincs szüksége Y-kromoszómára, ami apai vonalon öröklődik), hogy az egyik nagyszülőtől, csak elenyésző genetikai részt örököl. Pl. apai vonalon 48% és 2%, ha ekkor az anyai vonalon 25% és 25%-ot örököl. Akkor előfordulhat az, hogy mikor neki is gyermeke lesz, akkor ebből a négy vonalból, már csak 3 öröklődik tovább. Tehát három korosztályon belül eltűnhet egy ember genetikai vonala. Például a kutatók vissza tudták vezetni mindenkinek a származását egy biológiai Évához. De ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna más nőnemű egyének akkor, illetve, hogy ne lettek volna nekik gyermekeik. Itt pusztán arról van szó, hogy az emberi örökítőanyag keveredése után, bizonyos genetikai vonalakat, már nem tudunk vizsgálni (mert eltűnhetnek még akkor is, ha a velük rendelkező embereknek voltak utódaik). De ez nem azt jelenti, hogy a többi akkori ember, nem a rokonunk. Sőt egy dédszülőm esetében, a legjobb esetben is csak 12,5%-nyi örökítőanyagot kapok tőle (ha nem volt belterjesség). Ez nem jelenti azt, hogy semmi közöm hozzá, hiszen csak 1/10-nyire a rokonom. Vagy, hogy ne lenne lényegyes a hozzáfűződő kapcsolatom. Egy genetikai marker eltűnhet, miközben a genealogiai leszármazás fennmarad. Ha „nincs marker” az nem jelenti azt, hogy „nincs leszármazás”. 8. PONT: ha semmi közünk a honfoglaló magyarokhoz, akkor is lényeges, hogy milyen magyarellenes mészárlások voltak a múltban, hiszen a gyilkosok nem vettek vért a lemészároltaktól. Gyakran elég volt a gyanú is, sokszor mérsékelt szerbek, oláhok vagy németek estek áldozatul a feneketlen erőszaknak. Ez az erőszak ugyan azokon az ordaseszméken alapul (természetes évszázadonként eltérő keretezéssel és környezettel), amit Gloomy\_Pine jelenleg is terjeszt. Illetve az ilyen eszmék jelentősen hozzájárultak Trianon bekövetkeztéhez, hiszen nagyon sok nacionalista, magyarellenes gondolkodó volt aki ezeket terjesztette. Ez hozzájárult a magyarok újabb elnyomásához (hiszen pl. 1849 után kb. 20 évig be volt tiltva a magyar nyelv). A trianoni békeszerződéshez vezető folyamat valóban nem csak a csatatereken, hanem a nyugati sajtóban és az egyetemeken zajló "propagandaháborúban" dőlt el. Edvard Beneš és Tomáš Garrigue Masaryk mellett számos más értelmiségi és politikus dolgozott azon, hogy Magyarországot elnyomó, civilizálatlan, "ázsiai horda"-ként, barbár államként fessék le. Beneš mellett a csehszlovák állam elismertségéért például Tomáš Garrigue Masaryk tett a legtöbbet. A csehszlovák állam atyja. New Europe című folyóiratával tudományos igényességgel érvelt a Monarchia felosztása mellett, azt a „népek börtönének” nevezve. Milan Hodža Szlovák újságíró és politikus. Szoros kapcsolatot ápolt brit értelmiségiekkel, és azt hangsúlyozta, hogy a magyar közigazgatás elnyomja a szlovák kulturális fejlődést. A román törekvések középpontjában a dákó-román folytonosság elmélete és a magyar "barbárság" szembeállítása állt a "latin műveltséggel". Ionel Brătianu bár politikus volt, diplomáciai körökben ő tette uralkodóvá azt a nézetet, hogy Erdélyben a románok "őshonosak", míg a magyarok későbbi hódítók. Octavian Goga, költő és politikus, aki írásaiban a magyar uralmat véres elnyomásként mutatta be, és a román nép felszabadítását messiási küldetésként tálalta a nyugati közvéleménynek. Nicolae Iorga világhírű történész, aki tudományos tekintélyét latba vetve érvelt amellett, hogy a magyar államiság csak egy mesterséges réteg a román többségű területeken. Dél-Szláv részről a hangsúly a délszláv egységen és a magyar "sovinizmus" elleni küzdelmen volt. Nikola Pašić Szerb politikus, aki a szerbeket a civilizáció védőbástyájaként állította be a törökökkel és a magyarokkal szemben. Ante Trumbić Horvát politikus, a Jugoszláv Bizottság elnöke. Ő segített elhitetni a Nyugattal, hogy a horvátok és szerbek egyetlen nép, akiket a magyarok erőszakkal választanak el egymástól. Ivan Meštrović világhírű szobrász, aki művészetét és nemzetközi hírnevét használta fel a délszláv egység eszméjének népszerűsítésére és a magyarok kritizálására. Fontos megjegyezni, hogy ezek a gondolkodók nem értek volna célt, ha nincsenek olyan befolyásos nyugati pártfogóik, akik "lefordították" ezeket az üzeneteket a brit és francia közvélemény számára. Robert William Seton-Watson (Scotus Viator) a korszak legbefolyásosabb brit történésze ezen a téren. Miután magyarországi látogatásai során csalódott a nemzetiségi politikában, élete céljának tekintette a magyar állam "leleplezését". Például titkosszolgálati jelentésekből tudjuk, hogy részt vett több olyan felvidéki gyűlésen, ahol cseh és szlovák nacionalistákkal találkozott. Már ekkor megbeszélték Magyarország teljes felosztását. Ráadásul az akkori etnikai viszonyok figyelembevétele nélkül, hiszen a magyar egy "mesterséges tákolmány", ezért nem jár neki semmi. A magyarok valójában elmagyarosodott szlávok és románok, ezért magyar államra sincs szükség. Ez a gondolat veszélyesen hasonlít az általad írottakra. Seton-Watson skót volt, a szlovákokat pedig egy ősi hegyvidéki népességgel azonosította, a skótokhoz hasonlóan. Kritika nélkül vette át a cseh és szlovák nacionalisták tudománytalan a szlovák identitást többezer évre visszavetítő fejtegetéseit. Illetve a szerb és horvát, valamint román nacionalisták még akkor is elfogadta a szent cél (Magyarország felosztása) érdekében, amikor maga is meg volt győződve azok történelmietlan és kétes voltáról (Dáko-Román elmélet). Wickham Steed a The Times szerkesztője, aki radikálisan magyarellenes hangvételű cikkekkel bombázta a brit elitet. A válaszod veszélyesen elveszi az élét vagy elhallgatja ezeket a folyamatokat.