Én is már jó ideje figyelem ezt, és az embernek kedve lenne azt mondani, hogy valaki szándékosan ködösít. Személyes tapasztalatból inkább az derül ki, hogy a valóság sokkal kaotikusabb. Néhány éve követem a kampányokat, az adatokat és a körülöttem élők reakcióit, és újra meg újra ugyanaz a minta rajzolódik ki. Négy-öt hónappal a választások előtt a felmérések inkább a hangulatokat tükrözik, mint a tényleges döntéseket. Sokan ilyenkor még bizonytalanok, egy részük tiltakozásból válaszol, mások pedig egyszerűen félnek megmondani, kire fognak szavazni. Ez a Fidesz esetében rendkívül gyakran előfordul. A nagyvárosokon kívüli választókkal való találkozások egészen más képet adnak, mint az online buborék és a nyilvános viták.

Sokat számít a módszertan is. Van, aki másként számolja be a bizonytalanokat, van, aki optimistábban modellezi a részvételt, és van, aki inkább a választók korábbi viselkedéséből indul ki. Magyarországon ráadásul újra és újra kiderül, hogy a kormánypártnak fegyelmezettebb szavazói vannak, akik későn döntenek, és szinte mindig elmennek szavazni. Az ellenzéknek hangos támogatói vannak, de a hajrában gyengébb a mozgósítása. A Medián végül éppen azért jött ki a legjobban, mert óvatosabb volt, és kevésbé engedett az aktuális lelkesedésnek. Nem arról van szó, hogy a többiek feltétlenül hazudtak volna; inkább a társadalom egy részének vágyait ragadták meg egy olyan időszakban, amikor még nem született döntés. Amikor a kampány teljes gőzzel beindult, a médiatúlsúly és a változástól való félelem megtette a hatását…