hogy a nem adózó nem a társadalom tagja, pedig az.

A kettőnek semmi köze egymáshoz. A szavazati jognak pont az egyik alapeszméje hogy csak az szavazhasson aki adót fizet. Ezt hívjuk adócenzusnak, ami a korábbi vagyonalapú (föld- vagy ingatlantulajdon) rendszert váltotta fel.

Adócenzus: a fizetett évi adó mértékéhez kötött választójog (Magyarországon az 1874. évi XXXIII. törvénycikk is adóhoz kötötte a jogosultságot). Ennek az volt az érve, hogy csak azok a polgárok rendelkezzenek politikai jogokkal, akik hozzájárulnak az állami bevételekhez és ezzel a közterhek viseléséhez.

A Hozzájárulás és Képviselet Érve * Akinek az állam elvonja a vagyonát (adó formájában), annak joga van beleszólni az elköltésébe (képviselet útján). * Aki nem fizet (vagy csak csekély mértékű) adót, vagy nincs jelentős vagyona, annak nincs megfelelő anyagi érdekeltsége a közügyek alakulásában, ezért nem is jogosult a döntéshozatalra.

A Függetlenség Érve (Kizárás Indoklása) Az adó- és vagyoni cenzus bevezetői azt vallották, hogy a szavazat csak akkor lehet független és a köz érdekeit szolgáló, ha a szavazó nincs kiszolgáltatva másnak. Célja: kizárni a szavazók köréből azokat a társadalmi csoportokat, akik anyagi helyzetükből adódóan könnyen megvásárolhatók, befolyásolhatók vagy kényszeríthetők egy adott jelöltre vagy pártra történő szavazásra.

Tudom, ott az ÁFA és hasonlók univerzális adók, de azt nem tartom a fenti érvelés alapjának. Véleményem szerint a munkát vagy más jövedelmet terhelő adónak szabadna jog alapjául szolgálni.

Röviden aki értéket teremt és utána adózik, az szavazhasson.