Rövidítés nélküli fordítása a New York Times nagy cikkének.

Kb. 7 perc olvasási idő

Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort hosszú ideje példaként emlegetik az Egyesült Államok és Európa jobboldali politikusai. Sorozatos választási győzelmeiért, valamint a migránsok és a progresszív társadalmi ügyekért küzdő aktivisták elleni fellépéséért dicsérik. „Jó dolog, ha egy erős ember vezeti az országot” – mondta róla tavaly Donald Trump volt amerikai elnök. Orbán immár tizenöt éve van hatalmon.

Orbán erejét egy kiterjedt propagandagépezet is erősíti, amelynek célja politikai ellenfeleinek megsemmisítése. Ennek köszönhetően eddig négy egymást követő választáson sikerült legyőznie mind a bal-, mind a jobboldali kihívókat.

Most azonban először tűnik úgy, hogy nem tud végzetes csapást mérni ellenfeleire.

Legveszélyesebb riválisa jelenleg Magyar Péter, egykori szövetségese, aki egy gyorsan növekvő ellenzéki mozgalom élén áll. Az utóbbi hónapokban Orbán pártja, a Fidesz által ellenőrzött média támadások sorozatával illette: erőszakos férjnek, árulónak, csalónak és szexuális zaklatónak nevezte.

A folyamatos lejárató kampány – amelyet Magyar „hazugságcunaminak” nevezett – azonban meglepő módon nem hozta meg a kívánt hatást. „Eddig ezek a kampányok nem voltak sikeresek, ez nyilvánvaló” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz támogatója, akinek Nézőpont Intézete kormányzati megbízásra végez közvélemény-kutatásokat.

A legtöbb felmérés – Nézőpontét kivéve – a Magyar által vezetett új pártot, a Tisza Pártot jelentős előnyben mutatja a Fideszhez képest, a jövő tavaszi parlamenti választások előtt.

Orbán Viktor jelenlegi nehézségei – amelyek megingatták „legyőzhetetlenségének” auráját – egy évtizednyi fokozódó sajtóellenőrzés és rendkívül hatékony propagandagépezet után jelentkeztek, amely korábban minden ellenfelét elsöpörte.

Ezzel szemben Magyar Péter most offenzívába kezdett: fő témája a korrupció elleni harc. Élesen bírálta, amit „Orbán Versailles-jának” nevez – egy hatalmas, fallal körülvett birtokot, ahol a miniszterelnök családjának villái találhatók. Emellett részletesen feltárta Tiborcz István, Orbán vejének – és rejtélyesen sikeres üzletembernek – vagyonát és céghálózatát.

Magyar ugyan még elbukhat, hiszen a Fidesznek hosszú múltja van abban, hogy kompromittáló anyagokat talál – vagy épp kitalál – ellenfeleiről. Korábban például egy durva, célzásokkal teli kampánnyal semmisítették meg a szélsőjobboldali Vona Gábort, azt sugallva róla, hogy homoszexuális.

Kéri László, aki egykor Orbánt tanította az egyetemen, úgy látja: a korábban áthatolhatatlannak tűnő rendszer repedései most a „propagandaállam” határait mutatják meg.

Miközben Magyarországot alacsony születési ráta, magas infláció és gyengélkedő gazdaság sújtja, a Fidesz által ellenőrzött média továbbra is Orbánt a „kisember védelmezőjeként” és Európa vezető „családbarát” politikusaként ünnepli.

„Orbán és a médiája állandóan Magyarország ragyogó jövőjéről beszélnek, de az emberek a mindennapokban mást látnak” – mondta Kéri, aki ma már Magyar Pétert támogatja. Hozzátette: „Két párhuzamos világ létezik, és a köztük lévő feszültség egyre dühösebbé teszi az embereket.”

Még Orbán Viktor LMBTQ-közösség elleni kampányai is visszafelé sülhettek el. Idén júniusban több mint 100 000 ember vonult fel a budapesti Pride-felvonuláson – sokkal többen, mint korábban –, miután a kormány megpróbálta betiltani az eseményt.

Orbán hívei előtt úgy nyilatkozott, hogy a felvonulás „visszataszító és szégyenteljes”, és bizonyítja, miért nem szabad engedni, hogy politikai ellenfelei – akiket azzal vádolt, hogy az Európai Unió brüsszeli központjának utasítására szervezték a rendezvényt – a hatalom közelébe kerüljenek.

Kéri László így kommentálta a helyzetet: „Ez egy nagyon szomorú történet egy rendkívül tehetséges politikusról, aki nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is kiváló államférfi lehetett volna.” Hozzátette: „Orbán és pártja az elmúlt tizenöt évben semmi mást nem tanult meg, csak azt, hogyan kell megtámadni és elpusztítani az ellenfeleit.”

Liberális kezdetek

Bár Orbán ma „a globális ébredt elit ostorozójaként” szereti láttatni magát, politikai pályája liberális értékek védelmezőjeként indult.

Oxfordi tanulmányait Soros György, a magyar származású filantróp ösztöndíja tette lehetővé – ugyanaz az ember, akit ma „a liberalizmus sátáni bábjátékosaként” állít be.

Orbán politikai átalakulása azután kezdődött, hogy a Fidesz súlyos vereséget szenvedett az 1994-es választásokon. „Rájött, hogy a centrum felől nem lehet miniszterelnök” – idézte fel Szelenyi Zsuzsanna, aki a kommunizmus 1989-es bukása után liberálisként lett a Fidesz parlamenti képviselője. Végül azért vált el útjuk, mert – mint mondta – „Orbán teljesen kirántotta a pártot az eredeti pályájáról”.

Orbán – mesélte Szelenyi Zsuzsanna – Silvio Berlusconiban, az olasz médiamágnásban és a jobboldali populizmus úttörőjében talált inspirációra, aki épp akkor lett Olaszország miniszterelnöke, amikor a Fidesz politikailag fuldoklott.

Haraszti Miklós, a nyolcvanéves liberális értelmiségi, aki a nyolcvanas években még együtt küzdött Orbánnal a kommunizmus lebontásáért, de később eltávolodott tőle, úgy véli, Orbán nem ment át valódi ideológiai átalakuláson. Inkább felismerte, hogy a populista nacionalizmus sokkal könnyebben eladható üzenet egy zsúfolt politikai mezőben. „Sajnos oldalt váltott – a szavazatok kedvéért” – mondta Haraszti.

A média célkeresztben

Orbán 1998-ban, a jobboldal felé fordulva, először miniszterelnökké vált. Kormánya számos sikert könyvelhetett el: Magyarország belépett a NATO-ba, haladt az EU-csatlakozás felé, és enyhítette a korábbi megszorítások következményeit.

Mindez azonban nem volt elég – 2002-ben vereséget szenvedett. Az akkori tanácsadója, Elek István, úgy emlékszik vissza: „A kudarc hatalmas sokk volt számára.” Orbán a vereséget az ellenséges médiának tulajdonította, és ebből levonta a következtetést: „a médiával foglalkozni kell, elsőbbséget élvez.”

Nyolc év politikai száműzetés után, 2010-ben tért vissza a hatalomba, és Brazíliától Indiáig később más populista vezetők által is követett mintát teremtett: elkezdte elhallgattatni vagy bekebelezni azokat a médiumokat, amelyeket a Fidesz ellenségesnek tartott.

Az első célpontok között volt a kis, de befolyásos Klubrádió. Alapítója, Árato András felidézte, mennyire megdöbbentette a kormány gyors fellépése. A 2010-es választások után az állami tulajdonú cégek – köztük a Szerencsejáték Zrt. – hirtelen leállították a reklámokat a rádióban, ezzel súlyos anyagi helyzetbe sodorva az adót.

A magáncégek is követték az állami vállalatok példáját, tartva attól, hogy feldühítik a kormányt — ezért ők is megvonták hirdetéseiket a Klubrádiótól. Ezután váratlan adóellenőrzések következtek, majd a kormányhoz lojális tagokkal feltöltött Médiatanács döntése, amely megvonta az adó vidéki frekvenciáit.

„Bevételeink 90 százalékát elvesztettük Orbán visszatérése utáni első hat hónapban” – emlékezett vissza Árato András.

A kormány ezzel párhuzamosan új médiatörvényt is keresztülvitt, amely felhatalmazta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) arra, hogy súlyos pénzbírságokat szabjon ki minden olyan tartalomért, amit „kiegyensúlyozatlannak” vagy „sértőnek” ítél.

A Klubrádió végül 2021-ben némult el, miután a hatóság megtagadta a frekvenciaengedély meghosszabbítását. Ma már csak online működik. Számos más médium is hasonló sorsra jutott, így a Fidesz — közvetlenül vagy kormányközeli üzleti körökön keresztül — a magyar sajtó döntő részét uralja.

A médiatér ma annyira egyoldalú, hogy „minden eltorzult” — mondta Borsa Miklós, az állami M1 tévé korábbi hírolvasója. „Olyan, mint a vidámparki görbe tükör: minden visszanéz, csak éppen nem a valóság.”

A menekültválság

A 2015–2016-os menekültválság idején Orbán és propagandagépezete teljes gőzzel beindult. Amikor több mint egymillió menekült és migráns érkezett Európába, Magyarországon kerítést építtetett és fegyveres erőket vetett be, hogy megakadályozza az illegális átlépéseket.

Azóta az Európai Unió számos tagállama átvette a magyar megközelítést. De még a szigorú határvédelem hívei is megdöbbentek azon a rasszista hangvételű kampányon, amit Orbán kibontakoztatott. A kormányzati kommunikáció a menekülteket betegségterjesztő veszélyforrásként, terrorista szimpatizánsként és „népességcsere-összeesküvés” ügynökeiként ábrázolta, akik célja, hogy kiszorítsák az őshonos európaiakat.

Balogh Krisztina, aki akkoriban az állami televíziónál dolgozott újságíróként, felidézte, hogy főszerkesztője arra utasította, keressen egy orvost, „aki a kamerák előtt kimondja, hogy a migránsok betegségeket hoznak be az országba”.

Az elsőként megkeresett orvosok mind elutasították a kérést, mondván, ez nem igaz — végül azonban talált egy Fidesz-párti orvost, aki hajlandó volt elmondani a kívánt nyilatkozatot. „Ez puszta manipuláció volt” – mondta Balogh. Hozzátette, hogy az állami televízió mindig gyengének, butának és rombolónak ábrázolta az ellenzéki politikusokat, akik „csak azt akarták lerombolni, amit a Fidesz felépített”.

2018-ban Orbán pártja ismét elsöprő győzelmet aratott a választásokon.

A koronavírus kihívása

A Fidesz uralmának első tíz évében a párt médiagépezete viszonylag könnyen érvényesítette üzeneteit: a kormány sikereiről szóló narratíva uralta a nyilvánosságot. Az ország gazdasága a 2008-as válság után gyors növekedésnek indult, részben az Európai Unióból érkező milliárdos támogatásoknak köszönhetően. Az internetes beruházások élénkültek, a reálbérek emelkedtek, és Magyarország a térség egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált.

Aztán jött a koronavírus-járvány, és mindent megváltoztatott. Magyarország halálozási rátája a világon a harmadik legmagasabb lett, a gazdaság megtorpant, a közérzet romlott.

A kormány ekkor új irányba fordította propagandáját: a gazdasági és egészségügyi válság helyett kultúrharcot indított. Orbán LMBTQ-ellenes retorikát kezdett használni, ellenfeleit „radikális baloldaliaknak” nevezve, akik „a magyar fiúk lányokká nevelésére” törekednek.

Ennek jegyében a kormány törvények és alkotmánymódosítások sorát fogadta el, amelyek a szexuális kisebbségek jogait korlátozták, és az „ifjúság védelme” jelszavával tiltották a nemi identitásról szóló oktatást vagy ábrázolást.

A 2022-es választás közeledtével úgy tűnt, a Fidesz sebezhető lehet: gyenge gazdasági és egészségügyi teljesítménye miatt. Az ellenzék széthúzó erői ekkor összefogtak, és Marki-Zay Péter, egy konzervatív, vallásos, kisvárosi polgármester — hét gyerekkel — mögé álltak.

Aztán Oroszország „segített”. 2022 februárjában indított teljeskörű inváziója Ukrajna ellen új, erős támadási felületet adott a Fidesznek: a propagandagépezet Marki-Zayt gyorsan háborús uszítónak állította be. „Rájöttek, hogy a háború a nyerő lottószelvényük” — emlékezett vissza Marki-Zay, aki hirtelen olyan békeveszélyeztetőként lett beállítva, aki magyarokat küldene harcolni Oroszország ellen, pedig ilyesmit soha nem javasolt.

Ő azt próbálta elmondani a választóknak, hogy csupán azt szeretné, ha Magyarország támogatná a NATO és az EU erőfeszítéseit Ukrajna megsegítésére. Ám a kormányközeli televíziók és egyéb médiumok torzításai elnyomták ezt az üzenetet: „Egyszerűen nem tudtam eljutni hozzájuk” — mondta. A végeredmény: a Fidesz ismét elsöprő győzelmet aratott.

Új támadási frontok

Hat hónappal a választás előtt a Fidesz sürgősen próbálja felfejleszteni Magyar Péter elleni vádakat. Kísérletek voltak rá, hogy „titkos liberálisként”, LMBT-barátként állítsák be — ez megbukott, amikor Magyar hallgatott a budapesti Pride betiltásáról. Próbálkoztak büntetőügyekkel is, hogy kiszorítsák a versenyből, de ez is megbukott, miután az Európai Parlament, amelynek tagja, múlt hónapban nem adta felmentésének feloldását.

Újabb csapásként Krasznahorkai László, Orbán éles bírálója, csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott. A miniszterelnök gratulált a száműzetésben élő írónak, aki viszont visszaköszönte, és hozzátette: „Mindig szembe fogok helyezkedni politikai tetteivel és eszméivel.”

Hadházy Ákos — korábban fideszes helyi önkormányzati képviselő, ma az ellenzék tagja — azt mondta, leginkább attól tart, hogy Orbán mit lép, ha nem talál új, hatásos propagandapalántát Magyar legyőzésére. „Minden hibrid rezsimben eljön az a pillanat, amikor a propaganda már nem elég” — figyelmeztetett. Ha a propaganda kimerül, tette hozzá, „keményebb eszközökhöz kell nyúlni a győzelemhez.”

Forrás: https://www.nytimes.com/2025/10/12/world/europe/orban-hungary-media-propaganda-magyar.html