Ha igaz, amit Fekete-Győr András állít, akkor nemcsak a választási rendszer romlottsága, hanem maga a politikai színtér is végletesen lejt. Egy volt pártelnök állítja, hogy a Fidesz közvetve vagy közvetlenül több szinten politikusi, operatív és vezetői csatornákon keresztül kereste meg a Momentumot, hogy induljanak el a választáson, s mindehhez milliárdos támogatást és logisztikai hátszelet ígért.

A vád megdöbbentő, de nem meglepő. Egy régóta működő, centralizált hatalmi struktúra számára politikai racionalitás, hogy minél több párt legyen a lapon, és minél kevesebb szavazat jusson az egyetlen valódi kihívónak, jelen esetben a Tisza Pártnak. A széttagoltság az autokratikus rezsimek egyik legolcsóbb és leghatékonyabb biztosítása. Csakhogy a vád súlyosabb annál, mint aminek elsőre tűnik: azt sugallja, hogy a rendszer már nem csak a választási szabályokon keresztül manipulál, hanem kész pártokat is „rendelni”, pénzért.

Így válik érthetővé Vona Gábor visszatérése és a 2RK A Második Reformkor Párt

Ebben az új megvilágításban már kevésbé meglepő Vona Gábor látványos visszatérése a 2RK Reformkor Párttal. Korábban sokan értetlenkedve fogadták, miért alapít új pártot egy olyan szereplő, aki már egyszer hátat fordított a nagypolitikának. Ha azonban a rendszer valóban milliárdos ösztönzőkkel motiválja a kisebb szereplőket az indulásra, akkor a 2RK már nem politikai anomália, hanem tudatos termék. Egy olyan konstrukció, amely nem feltétlenül a kormányváltásra törekszik, hanem a szereposztás része.