Mind tudjuk hogy Hadházy nem egy politikus

Hadházy a hibás, mert elindul? Végre egy politikus, aki nem csak posztolgat, hanem politikai eszközökkel akar változtatni, ezt most már tényleg nem tűrhetjük tovább. Hiszen mindenki tudja, hogy a választás nem arról szól, hogy több induló közül válasszunk, hanem arról, hogy előre megegyezzenek a nagyok, és a többi maradjon csendben a nemzet érdekében. Csakhogy ez az egész hozzáállás tökéletesen mutatja, mennyire félre van értve, hogy mi az a politika. A politikus nem egy erkölcsi szuperhős. A politikus olyan ember, aki meg akarja tartani a hatalmát, és ehhez tudnia kell, hogyan keletkezik a pénz, kikre kell hatnia, és hogyan tudja a forrásokat úgy elosztani, hogy azok lojalitást eredményezzenek. Ez lehet jóléti intézkedés, infrastruktúra, adókedvezmény vagy épp NER-es mutyi, rendszerfüggő. A különbség csak annyi, hogy kihez van láncolva a politikus: a választókhoz, vagy az oligarchákhoz. A jól működő demokráciák, például Németország, nem azért működnek, mert ott mindenki szent. Azért, mert ott a hatalom megtartásához szükség van más pártokkal való együttműködésre, koalíciókötésre, kompromisszumra. Nincsenek mindenható pártok, és a politikusok kénytelenek figyelembe venni a társadalom sokféle érdekét, különben kiesnek a hatalomból. Nálunk viszont sokan úgy gondolják, hogy a "jó politika" az, amikor mindenki félreáll, és egyvalakire szavazunk. Mert akkor biztos a győzelem. Csak azt felejtjük el, hogy ez nem demokrácia, hanem kisebb verziója ugyanannak az egypárti logikának, amit épp leváltani szeretnénk. És pontosan ez az a hozzáállás, ami lehetetlenné teszi a Fidesz leváltását. Mert ahol csak a popularitás és az abszolút győzelem számít, ott a tények és a valóság meghalnak. Ott már nem számít, ki mit képvisel, mit tett le az asztalra, vagy hogy milyen rendszerszintű változást hozna. Csak az számít, hogy "nyer-e". És ha csak ez számít, akkor mindig az fog nyerni, aki ebben a logikában már eleve verhetetlen. Ha valaki tényleg rendszert akar váltani, akkor el kell kezdenie értelmesen gondolkodni a politikáról is. Nemcsak szereplőkben, hanem struktúrában. A politika nem hit kérdése, hanem hatalomszerkezeti dinamika. És ha ezt nem értjük meg, akkor mindig csak azt fogjuk keresni, ki legyen az új Messiás, miközben a rendszer marad ugyanaz.