Hát szerintem nagyon tévedsz. A pénzügyi rendszerek körbe tartozáson alapulnak. Eleve egy bank működése azon alapul, hogy nem képes rövid távon az összes forrását kifizetni. Ha pedig veszteséges eszközbe fektetett túl sokat (2008) akkor főleg gáz van. Tehát ha egy bank bedől akkor lesz egy halom más bank akinek - amennyiben nincs szabályozva egy helyre mekkora kitettsége lehet - ez csőd közeli állapotot jelenthet. Sőt, maga a baseli bankszövetség ajánlott ilyen szabályozásokat az EU-nak, nem véletlenül. Nincs izolált krízis, hiszen a gazdasági szereplők ezer ágon kapcsolódnak egymáshoz. A Nagy Depresszió pont erről szólt, akkor még egyáltalán nem volt annyi szabályozás mint ma. Sőt, az egyik fő oka a szabályozás növekedésének a piacpárti Amerikában ez volt, és az aranystandard változtatását is ez ösztönözte.

Ugyanilyen körbe tartozások léteznek más iparágakban is, de a bankrendszer különösen fontos ágazat, mert ők szolgáltatnak likviditást a rendszerbe. Aranystandard esetén nem nőhetne például a gazdaság (a pénz mennyisége), mert képtelenség lenne fenntartani a pénz értékét. Vagy ugyanúgy infláció lenne és egy idő után azt vennéd észre, hogy egy molekulányi aranyat sem ér a pénzed, mert nem képes a kormány bővíteni az aranykészletet. Tehát ugyan ott tartanánk ahol most. Elkerülhetetlen volt a jegybankpénz rendszere, mert a termelt gazdasági érték sokszorosa az aranykészleteknek.

Csak hogy értsd: 12,3 billió USD a teljes aranykészlet globálisan, míg a teljes világ GDP-je 100 billió USD. 1 USD-ért 0,01667 gramm aranyat alig ha kapnál. Ha meg a pénzmennyiséget nem növelted egyszerűen a gazdaságban töredéke lenne a reálkibocsátás a mostaninak.