Lánczi Tamás: Önök Amerikában külföldi ügynökként lennének regisztrálva

"Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi szempontból egy bohóctréfa. Bármelyik hatóság ui úgy műxik, hogy a rá vonatkozó szabályrendszer szerint jár el, tehát általános vagy ágazati eljárásjogi jogszabály (jellemzően törvény) határozza meg miként folytat le egy eljárást. A legtöbb közigazgatási szerv az általános közigazgatási rendtartás nevű norma lapján jár el, a NAV az adóigazgatási rendtartás alapján b. meg számlát nem adó vállalkozót, de vannak ágazati törvények mint az ingatlan-nyilvántartási eljárás. Ezek közösek abban, hogy az eljárási törvény igen skrupulózus s részletes szabályai szerint kell lefolytatni az eljárást, részletes s szigorú szabályai vannak az idézésnek, jegyzőkönyv-készítésnek, határidőknek, ezer meg egy dolognak, mire a hatóság eljut addig, hogy a beszerzett adatok, bizonyítékok, iratok alapján hoz egy ún határozatot, tehát egy alakszerű döntést. A döntés lehet jogot biztosító (építési engedély kiadása) vagy tiltó (építési tilalom elrendelése), regisztratív (lakcímkártya úrjakiadása), szankcionáló (adóbírságot kirovó), felhívó (adatátadásra kötelező) stb. A döntésnek része a tényállás megállapítása, a döntés alapjául szolgáló jogszabályok felhívása, bizonyítékok értékelése és annak megokolás, hogy mely tényből miért jutott a meghozott döntésre a hatóság és miért azt a jogszabályt s miért úgy alkalmazta, emellett van jogorvoslati felhívás, lehet fellebbezni, panasszal élni, pert indítani, mikor hogy (amikoris a másodfokú, felügyeleti hatóság vagy bíróság eldönti h a közig döntést helyben kell hagyni, meg kell változtatni vagy meg kell semmisíteni). Fontos még h minden eljárási norma tartalmaz kizárásra vonatkozó rendelkezést, tehát ha kiderül h az ügyintéző a testvérem, vagy a haragosom neje, ki lesz zárva az eljárásból. Mindezek egyébként az eljárás számonkérhetőségét, transzparenciáját, önkénytől mentességét, tehát nem az állami szerv hanem polgár, az eljárás alá vont érdekét szolgálják. Minden eljárási szabály garanciális szabály ugyanis, az államot korlátozó. Full stop. Az eljárási szabály az államot korlátozza az önkényesség ellen. Namost ezen attribútumoknak SzH egyáltalán nem felel meg. A saját eljárásrendje utaló normaként az ombudsmani eljárást hívja fel, ami szintén egy lex imperfecta (tartalom nélküli szabály) és az amúgy is totál más életviszonyra van kitalálva (az ombudsman a zembereket védi a zállam szerveitől, s nem vegzálni hivatott a polgárokat az államrezon érdekében). Láncziék „eljárása” tehát a teljesen szabályozatlan és obskurus (aka zavaros, sötét), törvényes garanciákat nélkülöz, határideje nem van, fellebbezni nem lehet ellene, hogy mit, miért s miként állapít meg, a teljes önkényesség talaján áll. Nem véletlenül. A cél ui nem egy hatósági határozat megalkotása ami bíróságon is megállja helyét: Ha a NAV kiszáll s megállapítja h XY cég adót csalt, egyrészt kiszabja a pótlékot, bírságot, (amit közigazgatási perben lehet támadni) másrészt az ügyész megvádolja adócsalással az ügyvezetőt (azt meg a büntetőbíróságon kell bizonyítania). Tehát a közjó (több adóbevétel, adócsalás megbüntetése) érdekében születik egy NAV határozat meg egy adócsalásos vád, és mind a kettőt meg kell tudni védeni bíróságon, hogy  bizonyítékok beszerzése törvényes volt, a tényállás megalapozott, összegszerűség igazolt, a bizonyítékértékelés logikus és okszerű, határozat törvényes, indokolása megfelelő. Macerás dolog az ilyen, nem véletlenül tart fent az állam erre igen nagy apparátust. Ha az SzH is meg kellene feleljen ezeknek a szabályoknak úgy beláthatatlan következmények lennének, ti nem lehetne szabadon monadni bárkiről bármit. Mindezt azért mert a cél nem az hogy valamit megállapítsanak, hanem hogy felcímkézhessék a politikai ellenfelet, kellemetlenkedőt, hogy ő egy rohadék. Nemzetrontó. Áruló. EUbérenc. Köpködő. " (Dr. Csire Balázs ügyvéd)