1. megkapod a csozé önkoris lakást. Nem a te szinted, de elfogadod, mert szinte ingyen van.
2. költesz rá, próbálod felhozni a színvonaladra. Veszel pl dizájn villanykapcsolót 12ezerért darabját. A hulladék harmincéves szart meg kikúrod a szemétbe.
3. kihajítod a kopott és újkorában is elég szegényes konyhabútort, és csináltatsz helyére egy milláért a te szintednek megfelelőt. Fég gáztűzhely is megy a lomtalanításba, veszel magadnak normálisat.
4. végre elkezded otthon érezni magad, erre felszólítanak hogy költözz ki abból, ami félig a tied, hiszen te hoztad fel a leprából.
5. sebaj, ügyvédet perrel, kurvát baszással... Állod a sarat évekig, de akkor beüt a menkű, menni kell.
6. nehogymá otthagyd, amit a megkeresett jövedelmedből vettél, az a tied.

Persze normális ember ezt úgy csinálja, hogy amit leszerel, azt elrakja, és kiköltözéskor visszarakja. Vagy megegyezik a tulajjal hogy otthagyja és x havi lakbért elenged a tulaj cserébe. Persze ha már évek óta perben vagy a tulajjal, akkor ez nem esélyes.

Anno 25éve amikor megvettem a lepukkant panelt, és megcsináltam benne a konyhát, a kidobandó gáztűzhelyre pont olyan ember jelentkezett hogy neki kellene, aki egészen addig önkormányzattól bérelte a panelt, és most visszaadja ezért vissza kellene tennie az eredeti tűzhelyt amivel kapta. És megküzdött vele, hogy visszaállítsa eredeti állapotába. Nem is volt jogász.