A minap találkoztam ezzel a kifejezéssel. A könyv, amit olvastam így definiálta: “félrevezető érvelési stratégia, amelynek során elkerülik a szóban forgó téma valódi megvitatását azáltal, hogy az érvelő, vagy a témához kapcsolódó személyek karakterét, indítékát vagy egyéb tulajdonságait támadják ahelyett, hogy magának az érvnek a lényegét támadnák meg”.

A sorok olvasása közben egyből beugrott, hogy számomra nagyon ismerős ez a módszer. Lelki szemeim előtt láttam, ahogy Deutsch ezt az eszközt használja az Európai Parlamentben.