Persze, van jó oldala is. Én olyan táborban segítettem sokat, ahol a gyerekkorom nagy részét is töltöttem (már amiatt jó élmény volt, hogy majdnem felnőttként visszamentem és felidéztem a régi jó emlékeket) így ismertem mindent, mint a tenyeremet és nagyon aranyosak voltak a lurkók is. Viszont szerintem ez emberfüggő, nem mindenkinek való.

Idősek otthonába sajnos nem volt lehetőségem menni, pedig biztos élveztem volna. Valahogy mindig jobban megtaláltam a közös hangot a 60-70 pluszos korosztállyal (csak a politika ne kerüljön szóba😂), haláli sztorikat tudnak mesélni, imádom. Életem legnagyobb flexe, hogy buszon/tömegközlekedésen eddig csak aranyos néniket, bácsikat fogtam ki. (Gyorsan le is kopogom. :D)

Nekem itt azzal van a bajom, hogy volt pofájuk önkéntes szolgálatnak hívni valamit, ami kötelező volt, ráadásul az érettségit is kötötték hozzá. Ezek mellett pedig, ahogy írta más is, az iskolák nem igen segítettek helyet találni (biztos van olyan suli, ami jobban kiveszi a részét, de sajnos nem az a jellemző) szaladgálhattál te vagy a szülő helyet keresni, hogy időben letudd és ne az érettségi hajrában kelljen még ezzel is foglalkozni. Meg nagyobb városba könnyebb megoldani szerintem. Nekünk is volt azért több lehetőség. Viszont van csomó hely az országban, ahol alapból is nehezített körülmények vannak több szempontból is, aztán még ezt is kapják a nyakukba. :/